„Csutkababák és cirokszárbúl

– kétfelé hasították, abbúl kigyütt a keze. Még ruhát is varrtunk rá.” (Gál Ilon). Ollót, papírt vesz elő, hogy szabásmintát készítve mutassa, hogy készült a ruha. Fiúbabára nem emlékszik.

„Mög cirokbúl csinátunk babákat, és azokat őtöztettük, varrtuk nekik a ruhát kézzel.Akkor, amikor mögjött a kukoricának az új hajtásai, a kukoricacsű a nagy hajjal, akkor möntünk, levöttük, és annak a haját fonytuk be kétágba, az vót a babájaink, és őtöztettük, azt pólyáztuk, mint a kicsi gyerököt. Mindig kaptunk anyuéktúl darabokat, ruhákat – Ez a ti játékaitok! Nekünk vót tűsdobozunk, cérnánk, vót egy kis ollónk, amivel mi vághattunk. Pont, mint a kisbabákat, ahogy a szüleink tötték, pólyázták, mi is ruhákbúl, úgy vótak bekötve.” (Fodor Rozália)

„Parafagyugót kifaragtunk, hogy lögyön egy kis fejformája. És akkor kovásszal (liszt mög víz) ráragasztottuk a kukorica bojtját, hogy lögyön haja. Vót zsákruha is a cirokbabáknak, kabátot is varrtunk nekik, olyan hosszú
ujjúra, igyenösre, akkor átkötöttük. Akkor papírbúl is nyírtunk ki. Vót régön az a sütétkék papír, sokan az ablakba tötték sütétíteni. Az vót a hétköznapra, és akkor a fehér papírból nyírtunk ünneplő ruhákat. S akkor vót nagyobbacska, kisebbecske, s beszétünk hozzá, bábszínházat csinátunk: - Jó napot kívánok!”
Bábozni kezd. (Horváth Margit)

„Nyolcadikos korunkban még babáztunk fönt a kotárkába. Kukoricaszárbúl, cirokbúl csináltuk a kis babákat.” (Kiss Mária).

„Mikor megnyőlt, és kibabádzott a kukorica, leszakítottuk a csüvet, és befonytuk a haját. Azt szerettük jobban babának, mint az igazi babát.” (Pelle Ilona)

„Mindég varrt kiátotta a köszörűs. – Tehát ű mindönnel foglalkozott, ez a köszörűs. És akkor tolta, mint egy tajicska, és rajta hajtotta valami fábúl, szíj, és avval élözte a késöket, ollókat. Járkát faluról falura, mög közbe árút babákat: magyar ruhába őtözött babákat, egy kis pártával, szép fehér ruhával, piros kötővel. Ríva könyörögtünk, de úgy köllött arra vigyázni, arra az egy babára, mer elég drágán adta ez a köszörűs. (…) Rongy, de aztán mán kísőbb, mán az a keménypapír, mer az se porcelán, és mög vót úgy fényösítve, az vót az arca a babának. A többi
ruha vót. Az arcon vót egy kicsi haj.” (Falkus Julianna)

„Itt hátul, a végin ennek a kiskonyhának, adott az én anyám meszet, bemeszetük, még füstölt a kémény is, körülraktuk téglával, benne a babák.” (Sarusi Etelka)

„Rozink, szögény, egyször faragta vóna a fababát, olyan kontyos babát csinátunk. Pácikábúl csinátunk kezit, lábát, majnem köröszbe töttük; fejit csinátunk, kontyot neki ruhábúl, fölőtöztettük. Szögény, faragta ja fát a babának, így elvágta jaz ujja högyit, ahogy beletöttük vízbe, mink, gyerökök, így lebögött az ujja högye.”
(Almási Franciska)

Beleélés és Rumini

Érdekes, hogyan készítettek a gyerekek régen csutka babát. Azokkal játszottak, beleélték magukat különféle történetekbe. Manapság számtalan mesekönyvet kapni, ilyen például a Rumini mesekönyv. Ezekbe a történetekbe aztán könnyen beleélhetik magukat a gyerekek. Sőt, aki nagyon megszereti ezt a világot, kipróbálhatja a Rumini társasjátékot is.

"Az aran(y)csikó ötetése

„Ugye, jön az aranycsikó. Várjuk. Mán délbe szénát töttünk az asztal alá, deez mán elmaradt.” (László Mária)

„Karácson büttyin nem röggelizünk, csak majd délre. Akkor kész az ebéd, és az ostyával kezdjük az övést. Törünk egy kis darabot, utána az almát, diót, fokhagymát, mézbe mártva. Együtt öszik mög (ugyanabból az egyből eszik az egész család), hogy együtt maradjon a család.”
(Almási Jusztina)

„Piros almát, hogy ne férgös lögyön.” (László Mária)

„A diót mögtöröd, oszt, hogy ne barna lögyön a belseje. Töhettek egy kötél szénát, egy véka kukoricát az asztal alá osztán a múzeumná, osztán karácson másnapján odaadjátok a teheneknek abraknak. A szömetet mindég alásöpörjük, addig nem visszük ki, még el nem múlik a karácson. Karácson bűttyin mán nem söpörjük a szemetet ki, hanem oda, a széna alá. Karácson harmadnapján, Jánoskor, akkor viszik ki a szemetet, oszt az eladó lány viszi ki, (figyeli), hogy merre ugat a kutya. Amerre ugat a kutya, arra viszik el a lánt.” (Almási Jusztina) Nevet.

„Karácsonyra mindönki meszelt, takarított! Hogy tiszta lögyön, fertőtlenítötték a lakást. Vót egy szoba, abba vótak öten-hatan. Vót, ahun benn vót a sparhet, akkor kemönce vót. Fehérre vót meszelve, akkor mán karácsonyra köllött, hogy az tiszta lögyön. Karácsony bűttyin mindig az apám egy ilyen csomó szénát összekötött mög egy ökölnyi sót és kukoricát. Egy kosárba beletötték, és mikor elmút a karácsony, odaadták a jószágnak.” (Oláh Piros)

„Karácsony bűttyétűl kezdve oda készítötték le az aranycsikónak a szénát, a kukoricát, az almát, a diót az asztal alá. Az egész egy hétig ott vót, míg vége nem vót a karácsonyi hangulatnak. Mikor ebédöltek, vagy vacsoráztak, ezön a hétön mindön nap, az ételmaradékot nem dobták el, hanem összesöprötték, és oda rakták le az aranycsikónak. Mikor véget ért az ünnep, a morzsákkal együtt a szénát a jószágnak adták: a tyúkoknak, disznónak, tehénnek.” (Molnár Irénke)

„Karácsony bűttyin nem vót szabad ögyünk délig, mer ha öszünk, nem látjuk mög az aranycsikót. Ha valaki elesött, akkor azt mondja: Né, mán mögláttam az aranycsikót! Ez olyan viccféle vót. A karácsonyi morzsa az vót, amikor mögebédöltünk, az asztarrúl leszödtük az önnivalót, ami morzsa ott vót, azt
beletöttük az aranycsikónak a kosárba. Azt a morzsát nem öntjük ki csak
karácsony utóján a kosárbúl, aztán kiadjuk a jószágnak.” (Falkus Margit)

forrás: Vajda Noémi: Öregapám mesélte

Mivel szeretek a különböző gyermek játékokról, gyermekfejlődésről írni, gondoltam keresek néhány gyermekjátékok a régi korokból. Érdemes a következőkbe beleolvasni, íme egy kis játék történelem. Az olvasót arra kérném ne lepődjön meg a nyelvezeten, a szerző Kisiratoson gyűjtötte össze ezeket a játékokat, idős és más nyelvezetet  használó emberektől.

"Adj katonát, erűset! Adj katonát, erőset!

„Ezt mán az iskolába is játszottuk. Lányok-fiúk fogtuk egymás kezit két sorba, nagyobb távolságba, és akkó az egyik kiabáta, hogy: Adj katonát, erűset, necsak egy hideglelőset! Ha nincs erűs katonád, jöjjön a király maga! –, mer vót az az egy király, és a többi a katonái vót. Én katonát nem adok – ezt mondta ja másik –, inkább magam szaladok! És akkó oszt szaladt is! Fogtuk egymás kezit, és, ha át bírta szakítani a két kezet, mer nekiszaladt, akkor elvitte az egyik katonát. S ezt addig játszottuk, amíg az egyik sor, amelyk kisebb vót, el nem fogyott. Mer aztán a másik visszaszörözte a katonát.” (Falkus Julianna)
Mások más szabály szerint játszottak: „Ha át tudta törni (a sorfalat), akkor azt a két személyt, akik a kezüket fogták, átvitte a másik csapatba. Ha pedig nem tudta áttörni, akkor ő maradt ott.” (Almási Vince)                          „És mindig az erősebbet kűttük.” (GulyásAndrás)                                                                                               

A rigmus más-más változatát is mondják:

– Adj katonát, erőset, vagy egy nagyon velőset! (Horváth Margit)
– Adj katonát, erőset, vagy egy hideglelőset! (Almási Vince)
– Ha nem leszel katona, jöjjön a király maga! (Almási István)

Aki nem lép egyszörre

„Fogtuk így a karunkat, indútunk el egyszörre. Mondtuk, hogy Aki nem lép egyszörre, (…). És biztos, hogy ha fönt maradt a lába mindnek, akkó úgy köllött áni, s egy nézte, s aki nem (úgy állt, mint a többi), az ki köllött hogy
ájon a sorbúl, az tovább nem játszott.” (Falkus Julianna) (…), katonának nem való! – fejezi be Hevesi Erzsébet."

Vajda Noémi: Öregapám mesélte

Jelenkorunk játéka: Dixit társasjáték

Amennyiben felnőttként szeretnénk egy kellemes estét eltölteni barátaink vagy családunk társaságában, erre remek lehetőség a Dixit társasjáték. A Dixit játék gyönyörűen megfestett kártyákból áll. Ebből kell asszociálni, a játék lényege, hogy engedjük szabadjára a fantáziánkat.

"A számítógépes játékok ambivalens érzéseket keltenek az emberekben, ellenzik őket a függőség kialakulása miatt, kedvelik őket könnyed szórakozási lehetőségként. Jelen kiadványunknak nem célja, hogy az ellenérzéseket és a támogató érveket ütköztetni, viszont nem haladhatunk el az örök érvényű igazság mellett, hogy mindenben a mértéket kell megtalálni.

A játék a gyermekek elfoglaltsága, célja a tanulás, új ismeretek elsajátítása. Így lényegénél fogva alkalmas arra, hogy a gyermekek tudását bővítsük. A fenntartható fejlődés szolgálatában álló számítógépes játékok egyszerűen képesek nagyon mély gondolatokat is átadni a gyermekeknek. Ezt a szakemberek is felismerték, így egyre több környezeti nevelésben használható játék jelenik meg. Ezeknek számos fajtája létezik. A teljesség igénye nélkül az alábbi típusokat különböztettük meg gyűjtésünk során:

Iskolai környezetnevelési játékok: ezekben a játékokban a gyermekek iskolájukkal együtt vehetnek részt, vagy a gyermeknek kell regisztrálni, vagy az intézménynek. A játékok célja, hogy a tanév során az egyes csoportok
együtt dolgozva elsajátítsák a fenntartható fejlődés alapelveit. Éghajlatváltozással kapcsolatos játékok: alkalmazásuk közben megfigyelhetőek, alakíthatóak azok a tényezők, melyek hatással vannak környezetünkre és annak változására, ezzel tanítva a játékost a környezettudatos életre.

Energiafelhasználással kapcsolatos játékok: az ilyen játékok interaktív térképek, szimulációk és kalkulátorok segítségével mutatják be, hogy miként lehet csökkenteni egy ház, egy ország, vagy akár az egész világ energiafogyasztását.

Öko-, energiavárosok: ezen szimulációs játékok során a játékosok vagy egy letölthető program segítségével, vagy az interneten képesek virtuális városokat létrehozni, fenntartani adott körülmények között. Gyakran nem egész városokat, hanem csak részleteket, vagy egy háztartást kell úgy irányítani, hogy a korábbi pazarló energiafelhasználás csökkenjen.


Mezőgazdasági-gazdálkodás játékok: adott földrajzi helyen kell a földműveléssel, állattartással foglalkozni, természetesen a fenntartható fejlődés határainak betartásával.

Szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó játékok: iskolai, otthoni oktatóprogramok segítségével, vagy térjátékok alkalmazásával igyekszenek segíteni a gyermeknek elsajátítani a szelektív hulladékgyűjtés szabályait.
Emellett persze megtalálhatóak a virtuális mezőben, erdőben szedhető hulladékokkal, s a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezéssel foglalkozó játékok.

Természetvédelmi játékok: ilyen esetben a cél mindig valamely természetvédelmi érték (táj, élőlény) helyzetének megismerése, megmentése."

forrás: Dr. Szigeti Cecília (CG&Partners): Környezetvédelmi játékok - Fenntarthatósági Füzetek 10.

Memória játékok

Ahogyan a különböző környezetvédelmi, úgy a memória játékok is nagyon hasznosak a lurkók számára. Ilyenek a memória kockák, kirakós játékok is. A lényeg, szinte mindegy, hogy milyen típusú játékot játszik a gyerek, törekedjünk arra, hogy minőségi, fejlesztő játékokat vásároljunk számára.

"A fenntartható fejlődés több mint a természeti környezet megóvása. Ez a koncepció az emberi „fejlődés” mindennemű hatását figyelembe veszi, és kijelöli a hosszútávon is tartható irányokat gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt. A fenntartható fejlődésnek tehát három alappillére van: ökológiai, társadalmi és
gazdasági pillérek, az erkölcs és az ebből fakadó önvizsgálat a három dimenziót összetartó keret. A koncepció alapvető feltevése, hogy az emberi társadalom a földi bioszféra része, így az ember, mint biológiai lény alapvetően rá van utalva a természeti környezet – a bioszféra emberen kívüli elemeinek – szolgáltatásaira. Az emberi társadalom működésének tehát illeszkedni kell a rendszer méreteihez és folyamataihoz, ha saját fennmaradását biztosítani akarja hosszú távon is. A gazdaság csupán egy alrendszere az emberi társadalomnak, és arra hivatott, hogy az ember jólétéhez szükséges javakat és szolgáltatásokat biztosítsa. Az emberi tevékenység célja
tehát alapvetően a társadalmi jólét elérése, amelynek csupán eszköze a gazdaság, a lehetőségeket és korlátokat pedig a természeti környezet szabja. Ez a korlát pedig a környezet eltartó képessége. Az elmúlt években a magyar környezeti nevelés fogalomrendszerébe is bekerült a fogalom, mint a „fenntarthatóság pedagógiája”. A
környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetnek, az épített és társadalmi környezetnek, az embert tisztelő szokásrendszernek érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma –
világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.

Ugyanakkor a tanulás nemcsak az oktatási rendszeren belül folyik, hanem azon kívül is, hiszen a gyermekek a körülöttük lévő világból is tanulnak. A mindennapi szokásaik és a beléjük ívódott szülői példa meghatározó későbbi életük során. Így fontos a fenntartható fejlődés gondolatának terjesztésében, hogy már kisgyermekként
elsajátítsák annak elveit. Ehhez nyújthatnak segítséget a különböző játékok."

forrás: Dr. Szigeti Cecília (CG&Partners): Környezetvédelmi játékok - Fenntarthatósági Füzetek 10.

Játékok és életkor kapcsolata

Az hogy milyen játékot adunk egy kisgyermeknek, életkor függő is. Egy éves kor alatt a mozgás is nagy örömet jelent számukra. Egy és három éves életkor között szeretnek bújócskázni, bábozni, szeretik a rakosgatós játékokat, ilyenek a fakockák is. Három és hat éves életkor között pedig fontossá válik a gyermekek számára a szerepjáték. Ilyenkor lehet ügyességi és memória játékokat is adni a gyermeknek.

Manapság szerencsére egyre nagyobb teret nyer a környezetvédelem. Ezzel kapcsolatosan szeretnék bemutatni egy könyvet, ami a környezetvédelmi játékokkal foglalkozik.

"A környezeti nevelés, a gyermekek fenntartható fejlődéssel való megismertetése éppolyan fontos, mint a vállalatok tevékenységeinek környezetterhelésének mérése. A gyermekek a jövő meghatározói, döntéseikkel nemcsak saját, de Földünk sorsát is meghatározhatják, s ezért fontos, hogy nevelésükben helyet kapjon a környezettudatosság.
A mai modern világban az informatika tagadhatatlanul az élet része. Ezen két gondolat összekapcsolói hozták létre az alábbi gyűjteményben szereplő játékokat is. A szünidőben, vagy csak esténként a számítógép elé leülő gyermek (szülői felügyelettel) olyan játékokkal is foglalkozhat, melyek környezettudatos magatartásának fejlődését segíthetik. Például a szelektív hulladékgyűjtés alapszabályait nem tananyagszerűen, hanem akár az itt felsorolt játékok segítségével élményszerűen lehet elsajátítani. Ha elméletben (a számítógépes játékban) a gyermek már képes szétválogatni a hulladékot, vihetjük magunkkal a szelektív hulladékszigethez, s pakolhatja ő is a szemetet.

Az ember mára felismerte, hogy mindent egy egységes, környezettudatos gondolkodásmód köré kell felépítenie ahhoz, hogy további életünket a Föld kapacitásainak megfelelően folytathassuk, ez a gondolat pedig a fenntarthatóság.„A fenntartható fejlődés fogalma két részből áll: tartalmazza az ember fejlődésére, a boldog és értelmes életvitel előmozdítására való igényét, azt, hogy kívánjuk az egyéni jó élet feltételeinek (biztonság, egészség, stb.) javulását, továbbá szeretnénk a közjót is gyarapítani. A jó életen nem pusztán az anyagi gyarapodást, s főleg nem az önmagáért való fogyasztás vég nélküli növelését értjük, hanem az ember teljességének fejlődését, annak szellemi és lelki vonatkozásaival együtt."

forrás: Dr. Szigeti Cecília (CG&Partners): Környezetvédelmi játékok - Fenntarthatósági Füzetek 10.

Környezetre nevelés és logikai játékok kapcsolata

Remélem mindenkinek hasznos volt a cikk sorozat első része. Úgy gondolom, érdemes a gyermekek környezettudatos nevelését minél hamarabb elkezdeni. Játékvásárlásnál pedig törekedni arra, hogy minél értékesebb játékot kapjon a gyermek, ilyenek például a logikai játékok is. A logikai játékok segítenek a gyermekek szellemi és lelki fejlődésében.

Ahhoz, hogy a barátság érdekmentes, tiszta ízére rátaláljunk, vissza kell emlékeznünk a fiatalságunkra.
Ekkor még valami romlatlan ösztönnel sejtettük, miről van szó.
Nagy szövetség ez, a szülő-gyermek viszonynál is közelebbi kapcsolat. Általában akkor jön létre, amikor az ember kezd kinőni abból szeretet-mintából, amiben szüleivel él.
Szabad kapcsolatra vágyik.
Ezt a szabadságot a családban nem lehet megélni. Másfajta szeretet az, ami apánkhoz, anyánkhoz köt. Ez bármilyen szoros, mégis kapaszkodó, másoktól függő szeretet. A fészek szeretete, mely biztonságot ad. Barátság akkor születik, amikor elég erősek vagyunk már ahhoz, hogy kirepüljünk innen, s magunk találjunk társat az életünk végtelen útjához.
A barátság fő szava a Szabadság.
Különös találkozás ez: a barátok valahogy felismerik egymást. Olyan tekintettel, melyet semmiféle érdek nem szennyez be.
Ahogy felnövünk, és egónk megcsontosodik, úgy veszítjük el barátainkat, s leszünk barátság-képtelenek. Ilyenkor mondjuk, hogy „közbe szólt az élet", a gond, a munka, a rohanás, a családi problémák - sajnos nem maradt időnk a barátságra. Az ilyen kifogás azt jelenti, hogy elvesztettük a szárnyainkat - mert a barátságnál semmi sem lehet fontosabb a világon.
Ez éppolyan üres kifogás, mintha valaki azt mondaná: azért nem imádkozom, mert nincs időm rá.
Egyébként egy igazi barátsághoz nem kell idő. Persze az életben minden romlik, és ha valamit nem ápolunk, elsorvad és meghal. Ebben sok igazság van. Ezért a jó barátok, ha találkozni nem is tudnak, de időnként felhívják egymást. Még akkor is, ha nincs mit mondaniuk - életjelet adnak egymásnak, és ez mindig jólesik.
A „kapcsolatot tartani kell" - mondjuk.
Én mégis azt tapasztaltam: ha egy igazi barátommal tíz év után találkozom, ugyanott tudom folytatni vele a beszélgetést, ahol abbahagytuk.
A szabad kapcsolatok tartósak. Mint a világot járt vándormadarak, hosszú idő után újra összejönnek, s elmesélik egymásnak, mit láttak.
Ha ezt a benső közösség-érzést tovább mélyítem, azt mondom, hogy a barátság a halállal sem múlik el.
Az ember néha úgy gondol eltávozott barátjára, mintha ma is élne, csak épp egy olyan távoli helyen lakna, ahol még telefon sincs.
De azért ő van!

Müller Péter: Szeretetkönyv

Baráti elfoglaltság: a Dixit társasjáték

Érdekes volt olvasni a barátság fejtegetését, valójában egy egész fejezetet is betehettem volna ide, de igyekeztem a lényeget megragadni. Napjainkban olyan sok helyre futunk, folyamatosan tartunk valahova, munkából a konditerembe, onnan a bevásárló központba, aztán különféle tanfolyamokra. Így szaladunk el a valós kapcsolataink mellett, pedig életünkben az egyik legfontosabb dolog a barátság. Ha már nincs időnk hetente találkozni barátainkkal, legalább időnként üljünk össze, erre alkalmas egy társasjáték-party. Jó, ha minél kreatívabb mégis egyszerű és szórakoztató játékot választunk, ilyen a méltán híres Dixit. A Dixit játékban gyönyörűen megfestett kártya lapok találhatóak, ezeket kell használni asszociációra. A Dixit lényege, hogy mindamellett, hogy nagyon jól szórakozunk, a képzeletünket is szabadjára engedhetjük.

"Régebben, emlékszem, állgödrének bájosan érzéki hullámos vonaláért rajongtam, és gyakran álmodtam arról, hogy ezt a minden bizonnyal illatos gödröt meg kellene csókolnom. A gödröcske eltűnt, az alsó ajak és az áll között most szigorú és merev vonal, mint az olyan nők arcán, akik megbuktak. Miért? Azt kérdem, hogy miért? És ismét azt, hogy miért? Ó, nem Kankalin és nem a szegénység és a gond és a betegség. Arcot az úgynevezett körülmények sohasem tudnak így eltorzítani és feldúlni, soha, önmaga húzta magát karóba. Nézze csak, itt a második hozzá hasonló arc, Améline tanárnőé, érzékileg talán kevésbé vonzó, de igen értelmes és világos arc. Abban az időben van éppen, amikor a szépség, az értelem, a világosság elkezd róla lefoszlani, és szeme, az okosan csillogó üde, sőt kíváncsi és nem szellemtelen szeme kezd olyan alattomosan rémült lenni, mint Lauráé, ajka elfárad, elkezd megkeseredni, arcán leülepszik a bosszú, az irigység, a méreg, a titkolt indulat, a féltékenység, a buta rigolya. Persze ön azt mondja, hogy Améline túllépte a kort, amelyben valakinek eszét elvehette volna, és ahhoz férjhez mehetett volna. Ó, nem. Nem ment férjhez, bár mehetett volna. Ez tény. De Améline ebből a tényből önmaga számára egész életére szóló kínzókamrát épített, és önmagát ennek a ténynek inkább képes feláldozni, semhogy lényének eredeti üdeségét megtartsa. Arcát ellepi az elrejtett fogcsikorgatás, amelyben önmagát részesíti, és mert vágya nem teljesült, önmagán áll bosszút. Ah, barátom, az olyan arc, mint Lauráé vagy Améline-é, engem minden alkalommal, ha látom, igen mély fájdalommal tölt el, és mondhatom önnek, én ilyenkor igen kevéssé vagyok olyan hangulatban, hogy ezeken a torz és elgonoszodott, kipuffadt és meghülyült, végeredményben tényleg hallatlanul komikus arcokon nevetni tudjak. Én, kérem, nem vagyok azon a véleményen, hogy az öregedés okvetlenül eltorzulással és elcsúfulással jár együtt, mert el tudom képzelni, hogy az arc megérik, fiatal báját ugyan elveszti, de ráncai éppen olyan szépek és vonzóak lesznek, mint gödrei és színei voltak, és szemében nem ég az az anonim borzalom, és nem keserű, és nem válik mohóvá, sem pedig egészen idióta módon bosszúállóvá és az őrülettel határosan kegyetlenné."

forrás: Hamvas Béla: Karnevál

Az idő és a memória

Érdekesek ezek az emlékek, érdekes végignézni, ahogy egy ember lelke és teste megöregszik. A jó memória "átka", hogy emlékszünk még, milyen üde és vidám volt a mára barátságtalan, vonalszájú öregasszony. A jó memória megőrzi az emléket, fel tudjuk idézni, hogy a sok megkeseredett ember, milyen boldog gyermek volt hajdanán. Emlékeztessen hát ez az idézet a régi boldogságra, és szolgáljon intő például. Végig lehet járni egy élet utat boldogan és emelt fővel is. Az ilyen hozzáállású ember arcára pedig hiába vés ráncot az idő, tekintete mindig tiszta marad.

"Előbb-utóbb teljesen elfogadod a szerepet, és azt hiszed az alakításról, hogy az te vagy... és ez már nem is szerep... az igazi ember már szinte teljesen eltűnt. Mind élethűbb az alakítás, annál mélyebb a szakadék lényedben.

Az újszülött még egész lény, azért gyönyörű. A báj szépség az egész lényből fakad. Ott nincs megosztottság szakadék, színlelés. Nincs hamis gyerek és igazi gyerek. A gyerek egy. Egyszerűen valódi. Nincs morális csecsemő, meg immorális csecsemő; ha jól érzi magát, akkor mosolyog, ha nem, akkor bőg. Nincsenek elvei.

Mi adunk neki elveket, belőle is képmutatót nevelünk, és egyre nehezebben fog tudni természetesen viselkedni. Ez elkerülhetetlen, emlékezz vissza; téged is megtanítottak a szüleid a rendre, a cselekedeteidet muszáj volt szabályozni... különben kidobtak volna az iskolából. Korlátokat kellett emelni köréd, hogy 'civilizált' — kulturált, jó modorú és főleg sikeres — ember váljon belőled. Egyébként nem tudtál volna beilleszkedni a társadalomba.

Meg kellett tanulnod, hogy 'csináld ezt' és ne csináld azt'. Sokszor a csináld ’ezt' még korai volt, magadtól nem csináltad volna, nem is tudtad volna csinálni. Nem értetted miről van szó, nem akartad, de muszáj volt. És amire azt mondtak, hogy ne csináld', azt szeretted volna csinálni, de nem volt szabad. Beidomítottak. Mi elítéljük a valódit, és a hamist erőltetjük.

A család 'jót’ akar, mert ha nem a szabályok szerint viselkedsz, akkor a világ elítél. Hogy is lehetne valaki egy mesterséges világban valódi? Szerep nélkül nem mehetsz színpadra. Ha van benned valami, ami igazi, megakadályozza az előmeneteledet. A család az előre nevel, arra, hogy légy jó színész, hogy mindenki elfogadjon, hogy a társadalom tapsoljon. Emberek egy társadalomba... még nem volt a világon olyan, amelyik eltűrte volna azt, ami természetes. Ez a gyerek bekerül egy olyan társadalomba, ahol már minden meg van szabva... magatartás... moralitás... ezt mind betanulta. Mire felnő, már nem is tudja, hogy tulajdonképpen — már csak a szerepeiben él, az ártatlan gyermek meghalt. És neki is lesznek majd gyerekei, akiket majd ő tanít a rendre... és ez így megy körbe-körbe. Jó ezt tenni? A társadalmat nem tudjuk megváltoztatni... és ha mégis megpróbáljuk és sikerül, addigra mi már rég nem leszünk itt. Esztendők végtelenjére lenne szükség. De mégis mit lehet tenni? Válj tudatossá, dolgozz magadon. Ismerd fel az életet önmagadban. Keresd azt, ami igazi, és vetkőzd le ami hamis. Mert emiatt szenvedsz, ebből adódik a rossz, ezért pokol az életed. A hamis nem adhat beteljesülést, a hamisból csak hamis fakad. A színdarab végén ki kell menned az utcára, ez elkerülhetetlen. Meg kell értened: csak az adhat tartalmat az életednek, ami igazi, ami valódi. A benned élő lélekhez csak egy út lehetséges: a Valódi."

forrás: Osho: Tantra

C-vitamin és a "külső" szépség

Ahogy a könyvrészletben is olvasható, fontos a belső és valódi szépség. Azonban a külsőnkre is érdemes hangsúlyt fektetni, ma már igazán sokat tehetünk, hogy lassítsuk az öregedés jeleit. Ehhez nincs is feltétlenül szükség luxus kategóriás szépségápolási termékekre, elég, ha egy kicsit tisztában vagyunk pl. a C-vitamin hatásaival.

A C-vitamin használható ránctalanító "szer", mivel serkenti a kollagéntermelés. Megköti a káros szabad gyököket is, mivel antioxidáns hatással bír. Nem csak vitaminok bevitelével, hanem nyers zöldségek fogyasztásával is sokat tehetünk szépségünkért. Található C-vitamin a különböző citrusfélékben, paradicsomban, káposztában is.

"A gyermek hamar megbékél élményeivel. A dolgok távoli és elmosódó körvonalai - ezekben rejlik a fájdalmas események mélysége - elkerülik figyelmét. A gyermeket gyengeségének korlátai megvédik a túl bonyolult érzelmektől. Csak a tényt látja, de a mellékkörülményekből keveset ért. A férfi nem elégszik meg a részleges ismerettel, a gyermeknek az is elég. Az élet mivolta csak később bontakozik ki előtte, mikor a tapasztalás elhalmozza tényekkel. Akkor majd összehasonlítja az összegyűlt tények csoportjait, kibontakozott és megnövekedett értelme egybevet, az ifjúkor emlékei - mint a kódexek látható írása mögött az eltemetett szavak - megjelennek a szenvedélyek mögött, mint a logika támpontjai, s amit a gyermek látomásnak vélt, a férfi agyában következetessé válik." (forrás: Victor Hugo)

A logika fogalmát Arisztotelész, a görög filozófus használta az elsők között, aki több ezzel kapcsolatos művet is írt. A megnevezés tehát görög eredetű, és a "logosz" szóból származik. A tudomány a helyes, okszerű gondolkodás szabályait írja le. Nagy hangsúlyt fektet az ok-okozat közötti összefüggések feltérképezésére, valamint az érvelési módszerek vizsgálatára.

Logikus gondolkodás elsajátítása logikai játékok segítségével

Sokan egyáltalán vagy csak nehezen képesek logikusan gondolkodni, és egyszerűen nem képesek megérteni az ok-okozat közötti összefüggéseket. Ezek az emberek az átlagnál nehezebb tudják átlátni napi feladatukat. Általában nehezebben érvelnek, és emiatt könnyebben manipulálják őket egy-egy vitás helyzetben.

Ennek fejlesztésében segítenek a logikai játékok. Legjobb ezt már gyermekkorban elkezdeni, de felnőttek esetében is sok-segítséget nyújthat. Kellemesebb szórakozást nyújt, mint egy bonyolult logikai feladat, és gyakorlatilag játék közben fejlődik a készség.

A logikai játékok lényege az, hogy egy megoldandó feladat, fejtörő során egyre jobb képességekre tegyünk szert. Minél több ilyen feladatot oldunk meg, gondolkodásunk annál logikusabbá válik. Az egyik legelterjedtebb a logikai játékok között a Rubik-kocka, ami gyakorlatilag egy térbeli logikai játék. Kedvünkre válogathatunk, sok a lehetőség a témában, itt van mindjárt a puzzle, backgammon, különböző ördöglakatok. Ha csapatban gondolkodunk, találhatunk logikai társasjátékokat is, ezek is nagy izgalmakat tartogatnak, főleg ha együtt szeretne játszik az egész család.