A sakk a legrégebbi táblásjátékok egyike. Régészeti leletek alapján jószerével csak a malmozás előzhette meg. Sokan hiszik a neve alapján, hogy szülőföldje az ókori Perzsia volt (shah az akkori nyelven és sah az irániakén uralkodót jelentett-jelent). A játék őse azonban távolabbi: a csaturanga nevet viselő indiai változat már az I-IV. század között elterjedt. A sakkozás alaplépései és szabályai könnyen megtaníthatók, más társasjátékokhoz képest azonban nem szerez egyforma örömöt mindenkinek, hiszen vannak, akik ügyesebben játszanak, sakk-könyveket olvasnak, híres játszmákat elemeznek. Megtanulnak sok-sok megnyitást, végjátékot, cseleket és csapdákat vetnek be.

Azoknak tehát velük szemben, akik a 64 mező titkaiban kevésbé járatosak, esélyük sincs a győzelemre. Ettől persze el is megy a kedvük a sakktól, hiszen az nekik nem nyújt azonos esélyeket, így el is veszíti a játék jellegét. Sokan próbáltak már azon segíteni, hogy visszaadják a sakkra nem versenyként tekintők számára a váratlanság, a szerencse örömét, csökkentve az előre begyakorolt, eltervezett, megszokott lépéssorozatok jelentőségét. Odahaza már azzal is megteremthető egy kis felpezsdítő változás, ha az ember tízszer tíz, vagy tizenkétszer tizenkét négyzetre növeli, ekkorára rajzol magának egy új játékteret. Ha a jelenlegi nyolcszor nyolcas helyett (jobbról is és balról is egy, illetve kettő üres oszlopot hagyva a kezdéskor) ilyenen ütközik meg az ellenfelével jobb esélyeket teremthet.

Amennyiben két sakk-készletünk is lenne, még izgalmasabb játékot próbálhatunk ki.

Egymás mellé kell illeszteni azokat, és (egy-egy király kivételével) a megszokott rendben felállítani rájuk a megszokott hadrendet. Így az egyik tábláról a másikra is átcsoportosíthatók a bábuk az ellenkirály megmattolása érdekében. Újszerű mérkőzéseket szülhet az is, ha a játékosok saját térfelük bármely mezőjére elhelyezhetik kezdéskor a figuráikat oly módon, hogy a világos és sötét bábukat vezérlő személyek egyesével, felváltva tehetik azokat a táblára. Számos szabadalmaztatott és sikeres újítást is ismerünk, amely a játékmező átalakításával igyekezett célt érni. A lengyel Władysław Gliński 1936-ban például szabályos hatszögű mezőkből állított össze sakktáblát. Az úgynevezett hexasakk egy-egy gyalog- és futótöbbletével, valamint az új mozgásirányokkal a korábbinál jóval változatosabbá tette a játékhelyzeteket. A hármas-sakk (terc-sakk) feltalálója szintén lengyel, a krakkói egyetem professzora volt. Az ő újítása révén három játékos küzd egymás ellen a különleges pályán, amelynek középső, váltómezőire lépve maguk dönthetnek arról, hogy egyes figuráikat melyik ellenlábasuk ellen vonultatják fel, avagy miként szövetkeznek egymás ellen. Három világhírű sakkozónk, a Polgár lányok édesapja és edzője, Polgár László szabadalmaztatta. A kevesebb mező és báb is különlegességnek számít, növeli az izgalmakat, s merőben új játékmodort kíván. A rombusz-sakk kitalálása a svéd Helge E. de Vasa, a hatszöghíd nevű játék az orosz származású Jakov Bruszkij nevéhez fűződik. Mindketten a tábla alakján változtattak. Az amerikai George R. Dekle által 1982-ben bejegyeztetett Keresztsakk bástya-, huszár- és gyalog-többletet is alkalmaz.

Érdemes azonban visszatérni a Távol-Keletre, és az ottani ősi sakkváltozatokból kölcsönözni egy-egy új figurát (vagy lépésmódjukkal felhatalmazni néhány jelenlegi bábut), s máris fejre áll minden megszokás. A kínai és koreai sakk „ágyú” bábuja például úgy mozog, miként a mi bástyánk, de csakis úgy üthet, ha közben egy figurát (akár a sajátját is) átugorja. A király viszont nem léphet átlósan náluk, sőt ki sem léphet a 3x3 mezős „palotájából”, ám ha az ellenfél királya (bármily messze van) úgy kerül vele szembe, azaz ugyanabba az oszlopba, hogy nincs köztük más figura, az is sakkot ad. Van egy másik különleges sakkbaba is, amelyik épp úgy lép, ahogy a mi futónk, de csak a saját térfélen mozoghat, szinte alig van mozgástere. Az egyik sakk-változatban akad olyan rendkívüli huszár is, amelyik nem a hagyományos „kettőt előre, egyet oldalt”, hanem „kettőt előre, kettőt oldalt” üzemmódban lép és üt. A lengyel ápolónő anyától és német – az FBI szerint magyar – fizikus apától származó, zsidó vallási gyökerű amerikai sakkvilágbajnok, Bobby Fischer, a hagyományos sakktáblán hozott létre egy „sakk960” elnevezésű játékot. Ez arról kapta a nevét, hogy 960-féle kezdőállást tesz lehetővé oly módon, hogy a tiszteket véletlenszerűen sorsolja egymás mellé. A két futónak mindenképp ellentétes színre kell kerülniük, a két bástya pedig nem állhat a király egyazon oldalán. A gyalogok egymás mellett állnak a tisztek előtt. A többi bábu elhelyezésének rendjét azonban sorsolással, vagy dobókocka segítségével döntik el. Bőven van tehát mód érdekesebbé, változatosabbá, izgalmasabbá – mindenkinek közel azonos esélyt ígérővé – alakítani a sakkcsatákat. Új táblát bárki rajzolhat magának, új szabályokat is alakíthat, más lépéseket is kitalálhat. Ahol számottevő sakkbeli tudáskülönbség van a családtagok, barátok között, ott mindenképp érdemes kísérletezni. Akkor bizonyosan visszatér a játéköröm. A sakk-készlet sem porosodik tovább a polcokon vagy a fiókokban.

A logikai játékok sokszínűsége

Sokszor nem is gondolunk bele, de a logikai játékok között megtalálhatjuk gyermekkorunk kedvenceit, melyek tudtunk nélkül segítették fejlődésünket. A Marokkónak igen régi hagyományai vannak hazánkban, ahogy a logikai játékok másik méltán sikeres darabjának a puzzlenak is. A legkedveltebb a logikai játékok sorában talán mégis a sakk, hiszen nem csak az apróságoknak, hanem a felnőtteken át az időseknek is hatalmas élményt nyújthat.

Forrás: Játéksarok: sakk – másként

Sokszor halljuk, hogy mennyire fontos fejlesztenünk logikánkat, illetve megtartanunk annak frissességét. Gyermekkorban a legcélszerűbb mindezt játékosan tenni, hogy csemeténk ne érezze kényszernek a tanulás folyamatát! De ahhoz, hogy helyes döntést tudjunk hozni, mikor a játék kiválasztására kerül sor fontos tisztában lennünk néhány alapfogalommal.

Mi is az a logika? A logika szó a görög logosz szóból ered. Ez az ógörög szó többféle, egymással valamelyest rokon jelentéssel bírt: szó, gondolat, beszéd, érv, bölcsesség, fogalom, szabály, törvény jelentésekben volt használatos. Mai jelentéséről összegyűjtöttem néhány ide vonatkozó idézetet különböző forrásokból. ˝
A magyar nyelv értelmező szótára szerint.
A filozófiának az az ága, amely a gondolkodás alapformáit, törvényeit vizsgálja és rendszerbe foglalja.
Ésszerű, következetes gondolkodás, ill. erre való képesség.

A dolgok, események, jelenségek között tapasztalható, gondolkodással felismerhető összefüggés, törvényszerűség. Annak ellenére, hogy mára a logika egy jól körülhatárolt tudományágat jelöl, mindenkinek egy kicsit mást jelent, esetleg több dolgot egyszerre. Vegyünk szemügyre néhány logikával kapcsolatos a kifejezést a magyar nyelvben: „józan paraszti logika”, „Ez így logikus!”, „a dolgok/természet (saját, belső) logikája”, „logikátlan”, „női logika”, „logikai bukfenc”„ebben van logika!” stb. Ezek a szavak, kifejezések a logika hétköznapi jelentését, jelentéseit illusztrálják. Ebből a néhány példából is kitűnik, milyen gyakran használjuk a ˝ logika szót a mindennapi életben. Itt általában a hétköznapi logikára gondolunk a szónak a fenti értelmező szótárbeli 2. és 3.  jelentésében.

Egy régi fakultatív gimnáziumi logikatankönyv bevezetőjéből: „Mikor szoktuk azt mondani valakire, hogy logikusan gondolkodik, jó logikája van? Általában akkor, ha az illető jól tudja rendszerezni az ismereteit; helyesen ismeri fel az összefüggéseket; nem lehet látszatösszefüggések felállításával, hamis érvelésekkel becsapni.” Mérő László Új észjárások című könyvében összefoglalóan így fogalmaz: „A logika a helyes következtetés tudománya.” Hétköznapi logika Mindennapi életünkben nap mint nap, szinte minden percben következtetéseket vonunk le rendelkezésünkre álló információkból. Ezek az információk az eseteknek csak egy kis részében verbális jellegűek, sokszor képek, nem verbális hanghatások, vagy akár szagok, tapintásérzet formájában érkezik hozzánk. A következtetéseket legtöbbször nem tudatosan gondoljuk át, Általában ismeretlen, új helyzetekben illetve fontosabb döntések előtt vagyunk tudatosabbak, a jól ismert, régóta berögzült következtetési mintákat szinte automatikusan alkalmazzuk. Nagyon eltérő tehát következtetéseink tudatosságának foka például ha meg kell terveznünk egy ismeretlen ˝ útvonalat, illetve ha a közlekedési lámpa zöldre vált, és mi elindulunk az út túloldalára. Az előbbi példa részben szokatlan, új helyzet elé állított minket, az utóbbi mögött hosszú évek automatizmusokká fejlődött tapasztalata húzódik meg. Ismét Mérő fogalmazásában [ ˝ 9]: „Ha az autóban nincs benzin, nem indul el. Ezt a következtetést tökéletesen logikusnak tekintjük, definíciónk szerint jogosan, hiszen helyes. Nem is nagyon vizsgáljuk, mitől tekintjük ezt a következtetést helytállónak, annyira magától értetődő számunkra. (...) Elfogadtuk, hogy bizonyos események megléte szükségszerűen maga után von más eseményeket, amelyek vizsgálatával nem érdemes külön vesződni, mivel a dolog természete miatt úgyis igazak. Ebben az esetben a dolgok logikájáról beszélhetünk.”

Logikai játékok, játékos tanulás

A logikai játékok minden korosztály számára remek kikapcsolódást jelenthetnek, emellett pedig felettébb hasznosak is. A logikai játékok kis korban nagyban segítik a gyermekek megfelelő szellemi fejlődését, idős korban pedig hozzájárulnak a memória megőrzéséhez. Így a logikai játékok akár az egész család számára remek és hasznos kikapcsolódást jelenthetnek.

Forrás: Horváth Ágnes: LOGIKAI FELADATOK középiskolásoknak

A fejlődő szervezetnek különösen nagy szüksége van a vitaminokra és az ásványi anyagokra, hiszen gyermekkorban megy át a szervezet a legnagyobb változásokon. Nem mindegy viszont, hogy mennyi C-vitamin fogyasztása szükséges egy gyermeknek a megfelelő fejlődéshez, és sokszor az sem könnyű feladat, hogy rávegyük őket a bevételére.

Sok szülő – nagyon helyesen – mutivitamint ad gyermekének az erős csontok és az ellenálló immunrendszer kiépülésének érdekében. Ám ha ezt nem is tesszük meg, a C-vitamin adagolása elhagyhatatlan gyermekkorban, ha szeretnénk, hogy csemeténk egészséges legyen. Örökösen felmerül a kérdés, hogy naponta mennyi C-vitaminra van szüksége egy gyermeknek. Nem könnyű a válasz, hiszen szakmai körökben sem teljes az egyetértés.  A különböző szakmai szervezetek referenciaértékei is kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól, de egy hozzávetőleges értéket mindenképen meg lehet határozni.

Nézzünk most egy hozzávetőleges adatot a C-vitamin adagolásával kapcsolatban a kisgyermekek és a nagyobb apróságok esetében. Egy német kutatás szerint a következő képen alakul a gyermekek esetében az ajánlott C-vitamin mennyisége: a 0-4 hónapos csecsemők számára 50mg/nap C-vitamin mennyiség a megfelelő, míg a 4-12 hónapos apróságoknak a  55mg/nap az ajánlott. 1-4 évesen már adhatunk 60mg C-vitamint nekik naponta, 4-7 évesen pedig már a 70mg/nap sem mondható túl soknak. A C-vitamin adható mennyisége természetesen egyenesen arányosan nő az életkorral, így 7-10 évesen már 80mg/nap, 10-13 évesen 90mg/nap a megengedett adag. A kamasz kor kezdetén, 13-15 évesen pedig már akár 100mg C-vitamin is adható a gyerekeknek, mindenféle hátulütő nélkül.

És felnőttek esetében mi a helyzet? Vajon mi mennyit szedjünk belőle? Egyre nagyobb a vita a téma körül. A napi RDA javaslata napi 60 mg C-vitamin, ami kb. egy cigaretta elszívása után elhasználódik. Azt hiszem mindenki sejti, tudja, hogy ennek a mennyiségnek a többszörösét igényli a szervezetünk. Sok cikk jelenik meg a C-vitamin adagolásáról, melyek elég ellentmondásosak. Nemrégiben végzett felmérések szerint napi 250 mg C-vitaminra van szükségünk. Még újabb tanulmányok azt sugallják, hogy naponta 1000 milligrammot kell fogyasztanunk. Szent-Györgyi Albert szerint nem is vitaminként, hanem élelmiszerként kellene fogyasztanunk, és ha rajta múlt volna, akkor ma kilós kiszerelésben árulnák a boltban a cukor és a liszt mellett. Maga Szent-Györgyi naponta 1 gramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Amikor beteg volt, az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült. A neves táplálkozáskutató, dr. Michael Colgan 5 grammot fogyaszt, a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling adagja napi 10-18 gramm volt. Maradjuk most a legtöbbet javasolt napi 1000 mg-nyi mennyiségnél, és nézzük meg, milyen élelmiszerben található meg a C-vitamin: a citrusfélék gyümölcseiben, a bogyós termésekben, a paradicsomban, zöld és leveles zöldségekben, a paprikában, a burgonyában... Sajnos a mai átlagember tápláléka nem tartalmaz elegendő C-vitamint, és ahhoz, hogy biztosítsuk a napi 1000 mg C-vitamint, 2,5 kg citromot, vagy 2,5 kg földiepret, vagy 10 kg

meggyet, vagy 1,5 kg paprikát, vagy 20 kg almát kellene megennünk naponta. Ember legyen a talpán, aki erre képes. Ráadásul a C -vitamin 2-3 óránként kiürül a szervezetből, ezért a vér C-vitamin tartalmának fenntartásához még arra is figyelni kell, hogy elosztva fogyasszuk el ezt a mennyiséget. A C-vitamin vízoldékony, így ha túl sokat szedünk egyszerre, a fölöslegben felvett mennyiség távozik a vizelettel.

De vajon mennyi az a túl sok? Dr. Michael Colgan nagy létszámú csoporton végzett vizsgálata szerint az emberek egynegyede napi 1,5 gramm C-vitamin fogyasztása után érte el a vese ürítési küszöbét, a páciensek több mint fele napi 2,5 grammnál, és akadt négy személy, akiknél napi 5 gramm volt a határ. Mégis, ha a bevitt C-vitamin napi adagját 50-ről 500 milligrammra növelték, megkétszereződött a vérplazma aszkorbinsav-szintje, s a napi 5 grammot elérve újra megkétszereződött.

Veszélyes-e ennyi C-vitamint szedni? Mamár számos tudományos bizonyíték van arra, hogy a C-vitamin nem okoz vesekövet. 1996 júniusában publikáltak egy tudományos közleményt. 45 251 férfit vizsgáltak 6 éven át, akik 1500 mg vagy annál több C-vitamint fogyasztottak naponta. Azaz "veszélyesen sokat" az RDA adaghoz képest. A vizsgálat nem támasztotta alá ezt a híresztelést. 

C-vitamin hiány jelei

A megfelelő vitaminpótlás nélkül ugyanis könnyen vitaminhiány alakulhat ki, amelynek

tünetei már a mindenapjait tehetik kellemetlenné. A nem megfelelő vitaminpótlás, vagy a vitaminpótlás teljes elhanyagolása hosszú távon igen komoly következményekkel jár. Ismerje meg a vitaminhiány árulkodó jeleit egy pár példán keresztül, hogy a későbbiekben a megfelelő vitaminpótlással könnyen elkerülhesse ezeket a kellemetlenségeket.

Sok-sok apró jel utalhat arra, hogy gyermekünk szervezte több C-vitamint igényelne a fogyasztottnál. Érdemes erre odafigyelnünk, hiszen könnyen pótolhatjuk a hiányt, megelőzve ezzel a nagyobb bajt. Ilyen tünetek lehetnek például a vérszegénység, az ínygyulladás, vagy az elhúzódó sebgyógyulás. De tünet lehet a száraz, töredező haj vagy a gyakori orrvérzés is. Kevesen gondolnánk, hogy a száraz, repedezett bőr és az esetleges duzzadt, fájdalmas ízületek is mind-mind lehetnek a C-vitamin hiány jelei, ezért érdemes körültekintően eljárni és folyamatosan biztosítani csemeténk számára a megfelelő C-vitamin mennyiséget.

Ma már a gyógyszertárakban illetve a homeopátiás üzletekben különböző formákban, így cseppként, rágótablettaként, filmtablettaként, pezsgőtablettaként érhető el az aszkorbinsav. A C-vitamin tartalmú patikaszerek egy része darabolható, adagolása széles határok között változhat: a cseppekből a cseppek számától függően, vagy a pezsgőtablettákból, rágótablettákból – a darabolás eredményeként – különböző dózisok állíthatók elő. Például keverhetünk egy kis c vitamin port teába, limonádéba, vagy a szokásos napi gyümölcslébe.

C-vitamin fogyasztás alternatívái

A természetes úton elfogyasztott C-vitamin mellett ma már számtalan módja van annak, hogy kielégítsük szerveztünk C-vitamin igényét. Ez határozottan megkönnyíti a gyermekek számára is a C-vitamin fogyasztást, hiszen sok apróság nem szereti a gyógyszer formájú vitamint sem, mert a betegséghez és a rossz ízű antibiotikumhoz kötik azokat. Ám az ízesített, formázott tabletták, a cseppek és pezsgő vagy rágótabletták ellen a legtöbb gyerkőcnek nincs kifogása.

A megfelelő C-vitamin szint elérése és megtartásra minden életkorban nagyon fontos az ember számára. Nem is gondolnánk hány kellemetlen mellékhatás társul a C-vitamin hiányhoz, melyek komolyan megterhelik szervezetünket.

Szentgyörgyi Albert nevét, büszkén emlegethetjük, mert az ő nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett, s ezért Nobel-díjjal jutalmazták. Érdekes tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségek lényegében ismeretlenek az állatok között, miközben az embereknél ez a vezető halálok. Pedig egyszerű a válasz. Azért nem kapnak szívrohamot az állatok, mert ők képesek arra, hogy testükben elegendő mennyiségben állítsanak elő C-vitamint, mi pedig nem. De ezzel nem vagyunk egyedül, rajtunk kívül még a tengerimalacok sem tudnak c-vitamint előállítani, de minden más állatfaj képes rá. A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, így az egészségség megőrzéséhez. Hatékony antioxidáns, mely többek között segíti a vas felszívódását a szervezetben, és részt vesz az érrendszer épségének fenntartásában.

Miben segít még?

• Nélkülözhetetlen az egészséges fogazat, csontozat és íny felépítéséhez.
• Elősegíti a sebgyógyulást, a sebhegedést, a csont összeforrását törés után.
• Megelőzi a skorbut kialakulását.
• Segít az ellenálló-képesség kialakulásában.
• Megfázás megelőzésére, a meglevő tünetek kezelésére alkalmas.
• Erősíti a vérereket.
• Megkönnyíti a vas felszívódását.
• A kollagén szintéziséhez szükséges.
• Megakadályozza, hogy a nitrátok rákképző anyaggá váljanak.
• Gyorsítja a műtét utáni gyógyulást.
• Elősegíti a vér koleszterin szintjének csökkentését.
• Védelmet nyújt többféle rákbetegség ellen.
• Természetes hashajtóként hat.
• Csökkenti a vénákban a vérrögök kialakulását.
• Csökkenti a vérnyomást.
• Sokféle allergiát kiváltó anyag hatását csökkenti.
• Segít megelőzni különböző típusú vírus- és baktériumfertőzéseket, és általában fokozza az immunrendszer működését

C-vitamin pótlás: A vitaminok oldhatóságuk alapján két csoportba oszthatók. Vannak a zsírban és a vízben oldódó vitaminok. Hogy miért fontos az információ a vitaminpótlás és a túlzott vitaminfogyasztás kérdéskörében? A válasz egyszerű: a vízben oldódó vitaminokat, mint a C-vitamin és a B-vitamin, nem tudja szervezet hosszú távon raktározni. Valamint, mivel ezeknél a vitaminoknál a túlzott bevitel a vizelettel ürül, ezért azokat naponta kell pótolni. Ezzel szemben, a zsírban oldódó vitaminokat hosszabbtávon is megőrzi szervezete, így nem szükséges ezen vitaminok napi bevitele. Sőt a zsírban oldódó vitaminokból akár túltelítettség is kialakulhat, amelynek hosszú távon legalább olyan komoly következményei lehetnek, mint a vitaminhiánynak. De nézzük most a vitaminpótlás legegyszerűbb és legtermészetesebb módját.

Bár az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, ez nem jelenti feltétlenül és törvényszerűen azt, hogy tabletta formájában kell magunkhoz venni az egészséges szervezethez elengedhetetlen C-vitamin mennyiséget. Alapvetően kiegyensúlyozott táplálkozással is fedezhető a szervet C-vitamin igénye. Fussunk át most néhány kiemelkedően magas C-vitamin tartalommal rendelkező növényt és gyümölcsöt. Nem csak finomak, de a C-vitamin fogyasztás szempontjából is nagyon hasznosak a citrusfélék valamint a paradicsom és a paradicsomlé. Bár kevesen tudják, de a burgonya, a brokkoli és a kelbimbó is természetes C-vitamin forrás, ahogy a karfiol, a káposzta és a spárga is. Ha pedig szeretnénk levenni gyermekeinket a lábukról az eperrel juttatathatunk a legkönnyebben nagy mennyiségű C-vitamint a szervezetükbe.

Fontos tudni, hogy egy beteg szervezet C-vitamin szükséglete sokkal nagyobb. Hogy mennyi az annyi, könnyen megtudhatod: a nap folyamán egészen addig adagold a C-vitamint, amíg a gyomrod morogni nem kezd, azután vedd vissza az adagot egy kicsit, és ez a te C-vitamin igényed. Ha érzem, hogy elkaptam valami vírust, azonnal növelem az adagot, van hogy napi 10 grammra van szükség, de volt már olyan is, amikor 6 gramm is elég volt. Néhány napig, amíg helyre nem jössz, adagold az emelt dózist, azután újra visszaállhatsz a napi 1-2 grammra.

Mivel a C-vitamin víz-oldékony, így 2-3 óránként pótolni kell, erre van egy nagyon jó megoldás, a folyamatos felszívódású C-vitamin. Ezek a készítmények persze drágábbak, de ha megengedhetitek magatoknak, mindenképpen ezt válasszátok! Az sem mellékes, ha szorulásos problémáid vannak, C-vitamin adagolásával elfelejtheted a hashajtók szedését!

C-vitamin hiány gyermekkorban

A C-vitamin hiányának már gyermekkorban is lehetnek súlyos következményei, ezért mindenképpen fontos odafigyelni arra, hogy gyermekünk ne szenvedjen hiányt belőle. A C-vitamin nem csak kapszula formájában, hanem rágótabletta, por és természetes formában is bevihető a szervezetbe.  A C-vitamin erősíti az immunrendszert és megóvja a törékeny emberi szervezetet számtalan betegségtől, éppen ezért nagyon fontos már apró gyermekkortól támogatni ezzel is gyermekünk fejlődő szervezetét.

Idézetek a szeretetről, mely életünk legfontosabb része:

Hogy mást szeretni tudj, előbb magadat kell szeretned, és meg kell tanulnod száz százalékig önmagad lenni.
Christina Perri

A nagy depin és a mélypontokon két dolog segíti át az embert: a szeretet és a humor. Ezek erős védőhálók, és akik ezek nélkül él, az szegény marad és élete végéig boldogtalan lesz.
Bihari Viktória

A legfontosabb lecke: megtanulni szeretni. Egyre jobban szeretni. Mert eltűnnek a nyelvek, a próféciák, az országok, és az utca, ahol lakom, a villanyoszlopok, ez a ház, a nappali bútorai... és eltűnik az én testem is. De egy dolog örökké megmarad az univerzum lelkében: a szeretetem. A hibáim ellenére, a rossz döntéseim ellenére, amelyek szenvedést okoztak másoknak, és minden olyan pillanat ellenére is, amikor azt hittem, hogy nem létezik.
Paulo Coelho

Az embernek szüksége van arra, hogy fontos legyen. Ez az egyik legalapvetőbb emberi igény. Ha valakivel nem törődnek, annak az élete hanyatlásnak indul. Ha nem érzi, hogy fontos valakinek - legalább egyvalakinek -, akkor az egész élete jelentéktelenné válik. Ezért a szeretet a lehető legjobb terápia.
Osho

Az isten szerelmére, gyermek! Mit értesz azon, hogy "nem tudod, hogyan kell szeretni"? Azt hiszed, tudja bármelyikünk is?! Azt képzeled, az emberek valaha is tennének bármit is, ha megvárnák, míg megtudják, hogyan kell szeretni?! Azt hiszed, csinálnának gyereket, főznének ebédet, elvetnék a magot, vagy könyvet írnának, vagy akármit? Gondolod, hogy egyáltalán felkelnének az ágyból, ha arra várnának, hogy tudják, hogyan kell szeretni... Egyedül Isten tudja, hogyan kell szeretni, kölyök. Mi, többiek csak ügyes imitátorok vagyunk.
Rebecca Wells

Elég nekem a szeretet, mert a szeretet egyformán magába öleli az embereket és az Istent, az életet és a halált. A nagy szeretet itt van, ebben a kis szobában... minden pillanatban belélegzem... bennem van, meg a külső világban, a mindenség egész végtelenjében... aki ezt nem érzi, az nem él igazán; aki érzi, az örökkévalóságban él... az ember, szeretettel a lelkében, átlépheti a halál küszöbét, mert a szeretet odaát is uralkodik, mindenütt, valamennyi létező és nemlétező világban.
Liviu Rebreanu

Odasimultam öregapámhoz, mint a hajtás a vén fához. Talán arra gondoltam, hogy évek múlva hozzám simul majd így valaki, aztán meg őhozzá, de el nem fogyunk soha-soha... - talán arra, hogy nekem adja nagyapám karja melegét, mellyel átkarolva tartott, hogy továbbadhassam annak, aki utánam jön.
Fekete István

Különös áramkörök vannak a mély, igaz szeretetben. (...) A szeretet olyan, mint egy rádió adó-vevő, hatalmas távolságokból is működik, ha össze vagytok hangolódva. Nemcsak veszi az adásodat, te is érzed, hogy veszi, visszajelez és válaszol.
Müller Péter

A következőkben egy mindenkit foglalkozó témát hozok, a reményt. a re,mény az, mely átsegít a hétköznapi nehézségeken, mely akkor is a víz felett tart, ha úgy érezzük, elsüllyedünk.

Az a lényeg, hogy azt csináld, amit érzel. És csak bízni kell. Majd jön, majd lesz, ahogy akarja az élet.
Fenyő Iván

Jobb, ha az ember önmagába zárkózik, tanul és készül a jövőre. Csak a hitet élesztgetem magamban, hogy nem vezethetnek ostobák, és a jó végül győzelmet arat, mint a mesékben, mint a természet örökös harcában, megújulásában és eltipró energiájában.

Hiszek az Emberben, aki szívével és eszével együtt a jobb jövőért harcol és szenved. A vér és a könnyek soha nem hullanak hiába. A világ - úgy tetszik, jó felé halad, a tisztulás és az Igazság felé. Az út nagyon nehéz, göröngyös és meredek, de föl kell jutni egyszer a csúcsra.
Latinovits Zoltán

Magadnak kell feltárnod a lelki sebeidet, hogy begyógyíthasd őket. De nem kell félned, mert minden helyzetben ott egy szalmaszál, amelybe belekapaszkodhatsz. Nem vastag kötél, csak szalmaszál, hogy tudd értékelni.
Polgár Lea

Bárhol is légy... és bármi is álljon mögötted, mindig megvan a lehetőséged, hogy úgy dönts, tudatosan megváltoztatod a gondolkodásmódodat és vele együtt az életedet. Reménytelen helyzet nem létezik.
Bill Harris

A remény a legerősebb gyökér. És az, hogy valamit még tenned kell magaddal, másokkal! Ha hív egy belső hang: Állj föl! Szükségem van rád! Sok embert megmentett a szeretet. És az, ha fölismerte élete értelmét. Az ilyen a viharban állva marad. Vagy elesik ugyan, de föláll! Biztos, hogy föláll, mert tartják fölülről a gyökerei! Egész biztosan tapasztaltad ezt már.
Müller Péter

A könnyek önmagukért beszélnek, és amikor azt hisszük, hogy már mindet elsírtuk, még mindig csorognak, és amikor azt hisszük, hogy az életünk már csak egy hosszú séta a Fájdalom Völgyében, egyszer csak felszáradnak a könnyeink. (...) Mert ráébredtünk, hogy aki elment, nem vitte magával a napot, és nem hagyott maga mögött sötétséget. Csak elment, és minden búcsú magában hordozza a reményt.
Paulo Coelho

Sosincs késő egy kapcsolatnak, nincs olyan, hogy elmúlt, elhalványodott, az érzések mindig ott lesznek az ember lelkének legmélyén, s ez így van jól. S talán csak egy megfelelő szikra, egy tökéletes pillanat kell, hogy felkeljenek tetszhalott állapotukból, s ekkorra talán már sokkal erősebbek is lesznek, mint valaha voltak.
Zakály Viktória

Az öregedés egy olyan generalizált folyamat, mely a természetben előforduló összes élő szervezetnél megfigyelhető. Az életkor előrehaladtával a legtöbb szerv funkciója csökken, számos betegség előfordulása pedig fokozódik, sőt néhányukat egyenesen az öregedéssel együtt járó változások idéznek elő. Ezek következtében azonban az élet minősége is jelentős romlást mutat. Felmerül a kérdés, hogy ez vajon késleltethető, esetleg megelőzhető-e?

Többféle elmélet létezik az öregedési folyamat magyarázatára. Jelen dolgozatban azonban nem célunk valamennyit tárgyalni, csupán arra térünk ki, ami a témakörhöz szorosan kapcsolódik, s mely mindemellett az egyik legelfogadottabb feltételezés is, a szabadgyökös elmélet (Harman 1956). A szervezetben fiziológiás körülmények között több helyen is termelődnek szabadgyökök. Termelődésük egyik fő helye a sejt energiatermelő központja, a mitokondrium, ahol a légzési lánc során, az oxigénből ATP termelődés mellett víz képződik (1. ábra).

A reakció során a köztes termékek körülbelül 2%-a „megszökik” a rendszerből. Ezek a molekulák a szabadgyökök, melyeknek külső elektronhéja telítetlen és ez lehetővé teszi extra elektron belépését, ami a legfontosabb tulajdonságukat, a nagy reakciókészségüket kölcsönzi számukra. Nagy reaktivitásuk következtében keletkezési helyük közelében, a másodperc tört része alatt reakcióba lépnek a körülöttük lévő molekulákkal, a sejt alkotóelemeivel, a fehérjékkel, zsírokkal vagy akár a DNS-sel. Ez a találkozás a sejt alkotóelemei számára általában nem előnyös, mivel ezek a reaktív oxigén gyökök (ROS – Reactive Oxygen Species) a sejtalkotók funkcióját rontják, szélsőséges esetben pedig a sejt halálát okozhatják. Nagy reaktivitásuk révén oxidánsként hatnak környezetükre, így ha a mennyiségük felszaporodik, a fiziológiásan redukált állapotú sejt miliő oxidált irányba tolódik el.

A szabadgyökök azonban nem csak kártékonyak, ahogy felfedezésük után sokáig gondolták. Ma már tudjuk, hogy kis mennyiségük szükséges bizonyos jelátviteli folyamatokhoz. Az oxidált miliő aktiválhat több redox érzékeny transzkripciós fakort és a H2O2 jelzőmolekulaként is működik. A gond akkor jelentkezik, ha felborul az egyensúly a szabadgyök mennyiség és a védekező mechanizmusok szintje között. Ezt az állapotot nevezzük oxidatív stressznek, melynek oka lehet a szabadgyökök túlzott termelődése, vagy az antioxidáns rendszer „mennyiségének” vagy aktivitásának nem kielégítő volta. Ez a zsírok, fehérjék és a DNS növekvő oxidatív módosulását eredményezi, ami csökkenő szintű fiziológiás funkciókkal jár együtt (Carney és mtsai 1991, Gredilla és mtsai 2010, Liu és mtsai 2011, Yang és mtsai 2010) és a szervezet leépülését eredményezi. Ez a megfigyelés jelenti az alapját a szabadgyökökhöz kapcsolódó öregedési elméletnek.

forrás: Az IGF-1 és a rendszeres testedzés hatása az öregedés molekuláris folyamataira: a sirtuinok szerepe

Ha szeretsz valakit, akkor vannak dolgok, amiken nem gondolkozol. Csak cselekedsz.
(Jus Accardo)

A szeretet nem törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt.
(Gary Chapman)

Az embernek szüksége van arra, hogy fontos legyen. Ez az egyik legalapvetőbb emberi igény. Ha valakivel nem törődnek, annak az élete hanyatlásnak indul. Ha nem érzi, hogy fontos valakinek - legalább egyvalakinek -, akkor az egész élete jelentéktelenné válik. Ezért a szeretet a lehető legjobb terápia.
(Osho)

A jövő sokkal inkább a szív ügye, mint az értelemé. Szeretni: íme az egyetlen érzelem, amely magáévá tehet és betöltheti az örökkévalóságot. A végtelennek szüksége van arra, ami kimeríthetetlen.
(Victor Hugo)

Azt mondják, az ember életében csupán egy "igazi" szerelem van. Szerintem viszont ez nem igaz. Legalább négy van. Először beleszeretünk a barátunkba, hogy megtanuljuk, milyen finom is a határvonal a barátság és a férfi-nő kapcsolat között. Aztán beleszeretünk az ellenségünkbe, hogy rájöjjünk, az ellentétek csupán vonzzák egymást, de élni nem tudnak együtt. Aztán beleszeretünk a tökéletesbe, hogy egy életre megtanuljuk: nem létezik tökéletes. S csak ezután leszünk boldogok valakivel, akit már címkék nélkül leszünk képesek szeretni. Csak úgy, önmagáért.
(Szalai Vivien)

Nem szomorú dolog azt gondolni, hogy az élet, az igaz barátok és a család szeretete ad értelmet az életünknek. Sokkal szomorúbb, ha valaki azt gondolja, hogy egy sokkal hatalmasabb szeretetre van szüksége, mint azokéra, akik úgy döntöttek, hogy azt a rövid kis időt, amíg élnek, vele akarják tölteni.
(Penn Jillette)

Ez pompás érzés volt, mert felfogtam, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb lehetek, ha elengedem a negatív gondolatokat, és csak a jóra koncentrálok, meglátom a szépet a számomra nehezen viselhető dolgokban is, és odafigyelek magamon kívül másokra, hiszen az a fontos, hogy azok, akiket szeretek, boldogok legyenek, ettől pedig én magam is boldoggá válok.
(Leiner Laura)

Házasemberként rájöttem, nem az érdemekről szól az egész, hanem arról, szereted-e annyira a párodat, hogy összekapd magad a kedvéért. Valamennyien megérdemeljük a boldogságot.
(Jennifer Probst)

Miért akarunk örökké élni? Mert szeretnénk még egy napot együtt tölteni azzal, akit szeretünk. Mert szeretnénk még együtt lenni azzal az emberrel, aki megérdemli a szeretetünket, és aki úgy szeret minket, ahogy szerintünk megérdemeljük. Mert élni nem más, mint szeretni. Még ha csak egy háziállatot - például egy kutyát - szeretünk is, az is elegendő lehet, hogy igazolja egy ember életét. Ha ez a szeretetszál nem fűzné az élethez, okafogyottá válna a létezése.
(Paulo Coelho)

A szeretet az egyetlen erő a földön, amelynek bizonyíthatóan semmi előzménye... Nincs alapja. Így hát nem is fogy ki. Hova nyúlunk önmagunkban, amikor úgy döntünk, hogy ezt a pasast, illetve ezt a csajszit minden határon túl elviseljük? E nagylelkűségünkkel megajándékoztuk őt valamivel: a megértésünkkel, illetve azt megelőzően a figyelmünkkel. Így ő most már nem teljesen meztelen. A szeretetünket adtuk neki, azzal ruháztuk fel. Ez a szeretet hatalma: osztogatással gazdagodunk, és sosem egyedül.
(Kornis Mihály)

Az öregedés egy olyan generalizált folyamat, mely a természetben előforduló összes élő szervezetnél megfigyelhető. Az életkor előrehaladtával a legtöbb szerv funkciója csökken, számos betegség előfordulása pedig fokozódik, sőt néhányukat egyenesen az öregedéssel együtt járó változások idéznek elő. Ezek következtében azonban az élet minősége is jelentős romlást mutat. Felmerül a kérdés, hogy ez vajon késleltethető, esetleg megelőzhető-e?

Többféle elmélet létezik az öregedési folyamat magyarázatára. Jelen dolgozatban azonban nem célunk valamennyit tárgyalni, csupán arra térünk ki, ami a témakörhöz szorosan kapcsolódik, s mely mindemellett az egyik legelfogadottabb feltételezés is, a szabadgyökös elmélet (Harman 1956). A szervezetben fiziológiás körülmények között több helyen is termelődnek szabadgyökök. Termelődésük egyik fő helye a sejt energiatermelő központja, a mitokondrium, ahol a légzési lánc során, az oxigénből ATP termelődés mellett víz képződik (1. ábra).

A reakció során a köztes termékek körülbelül 2%-a „megszökik” a rendszerből. Ezek a molekulák a szabadgyökök, melyeknek külső elektronhéja telítetlen és ez lehetővé teszi extra elektron belépését, ami a legfontosabb tulajdonságukat, a nagy reakciókészségüket kölcsönzi számukra. Nagy reaktivitásuk következtében keletkezési helyük közelében, a másodperc tört része alatt reakcióba lépnek a körülöttük lévő molekulákkal, a sejt alkotóelemeivel, a fehérjékkel, zsírokkal vagy akár a DNS-sel. Ez a találkozás a sejt alkotóelemei számára általában nem előnyös, mivel ezek a reaktív oxigén gyökök (ROS – Reactive Oxygen Species) a sejtalkotók funkcióját rontják, szélsőséges esetben pedig a sejt halálát okozhatják. Nagy reaktivitásuk révén oxidánsként hatnak környezetükre, így ha a mennyiségük felszaporodik, a fiziológiásan redukált állapotú sejt miliő oxidált irányba tolódik el.

A szabadgyökök azonban nem csak kártékonyak, ahogy felfedezésük után sokáig gondolták. Ma már tudjuk, hogy kis mennyiségük szükséges bizonyos jelátviteli folyamatokhoz. Az oxidált miliő aktiválhat több redox érzékeny transzkripciós fakort és a H2O2 jelzőmolekulaként is működik. A gond akkor jelentkezik, ha felborul az egyensúly a szabadgyök mennyiség és a védekező mechanizmusok szintje között. Ezt az állapotot nevezzük oxidatív stressznek, melynek oka lehet a szabadgyökök túlzott termelődése, vagy az antioxidáns rendszer „mennyiségének” vagy aktivitásának nem kielégítő volta. Ez a zsírok, fehérjék és a DNS növekvő oxidatív módosulását eredményezi, ami csökkenő szintű fiziológiás funkciókkal jár együtt (Carney és mtsai 1991, Gredilla és mtsai 2010, Liu és mtsai 2011, Yang és mtsai 2010) és a szervezet leépülését eredményezi. Ez a megfigyelés jelenti az alapját a szabadgyökökhöz kapcsolódó öregedési elméletnek.

forrás: Az IGF-1 és a rendszeres testedzés hatása az öregedés molekuláris folyamataira: a sirtuinok szerepe

A környezet védelme évszázadok óta az emberi társadalom fontos feladata. Magyarországon már a 19. század második felében törvényekkel védték az erdőket, a vizek tisztaságát. A 20. század első felében is több hasonló rendelet jelent meg, hogy csak egy példát említsek: 1939- ben nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdőt.

A környezetvédelem mint országhatárokat átlépő nagy társadalmi mozgalom a 20. század hatvanas éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban.

1962-ben egy fantáziadús amerikai újságírónő, Rachel Carson megírta a Néma tavasz című művét. A könyv a természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezőtlen biológiai hatására hívta fel a figyelmet. A Néma tavasz nem nevezhető tudományos műnek, ugyanakkor igen színesen és megrázóan ábrázolja a peszticidek helytelen alkalmazásának nemkívánatos következményeit. Ez a népszerű könyv kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a környezet megóvása társadalmi mozgalommá vált.

A 20. század hatvanas éveinek első felében az a látomás, amelyet Rachel Carson leírt, teljesen szokatlan volt és drámai módon rázta fel a vezető értelmiségi körök lelkiismeretét. Ezért tulajdonképpen a Néma tavasz című könyv megjelenésétől lehet számí- tani a környezetvédelem fogalmának bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek gondolkodásába. A Néma tavasz szerzője nem tudós, hanem tehetséges író, aki azt a feladatot vállalta magá- ra, hogy megkondítja a vészharangokat és egy másfajta gondolkodást, más megközelítési lehetőséget sugalmaz.

A 20. század hetvenes évtizedének első fele tele volt jelentős eseményekkel, amelyek hosszú időre meghatározták a környezetvédelmi cselekvések irányait. A környezet- és természetvédő aktivisták javaslatára 1970. április 22-én tartották meg az Egyesült Államokban az első Föld Napja rendezvényt. A média nagy segítséget nyújtott az esemény népszerűsítéséhez, ennek köszönhetően országszerte mintegy 20 millió ember vett részt a különböző rendezvényeken, felvonulásokon, és tiltakozott a környezet romlása ellen. A modern környezetvédelmi mozgalmak megjelenését ettől a dátumtól számítják. Később a kezdeményezés átterjedt a többi kontinensre, és ma már világszerte, így Magyarországon is minden évben megtartják a Föld Napját április 22-én, amikor is értékelik a globális és helyi problémákat.A következő fontos esemény a Római Klub létrejötte volt, ami a globálisan gondolkodó elit értelmiség vitafóruma, szigorúan zártkörű tagsággal: maximum 100 fő lehet a tagja. E zártkörű elit társaság első jelentését Dennis Meadows és munkatársai állították össze, és 1972-ben jelent meg A növekedés határai címmel. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 21. század közepére globális környezeti katasztrófa léphet fel, kimerülnek a természeti erőforrások, drámai módon megnövekszik a környezet szennyezettsége, s a Föld rohamosan növekvő lakosságát egyre nehezebb lesz megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel, ivóvízzel ellátni. Mindennek elkerülésére kidolgozták a globális egyensúly koncepcióját, amely szerint sürgősen csökkenteni kell a népesség növekedését, korlátozni kell az ipari termelést és a meg nem újuló természeti erőforrások felhasználását.

A jelentés javaslatai nagyrészt és egyoldalúan a gazdasági növekedés korlátozására irányultak. A fejlődő országok politikusai és tudósai is általánosságban ellenérzéssel fogadták a Ró- mai Klub első jelentését, amely lényegében megalapozta a zéró növekedés koncepcióját. A fejlődő világ esetében mindez egyenlő lett volna a szegénység és elmaradottság konzerválásával. Így természetes, hogy ezeket a nézeteket a fejlődő országok politikusai, közéleti személyiségei nem tehették magukévá. Minden kritika ellenére A növekedés határainak óriási érdeme, hogy felrázta a világ lelkiismeretét. Vitákat gerjesztett a további útkeresés, a méltányos, történelmileg is igazságos megoldások érdekében.

További lényeges előrelépést jelentett az UNESCO Ember és bioszféra programja. E nemzetközi együttműködési programot több éves előkészítő munka után, az UNESCO 1970 októberi közgyűlésén fogadták el. Alapvetően azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint például a trópusi erdők, mérsékelt égövi erdők, szavannák és füves területek, hegyi ökoszisztémák, illetve tavak, folyóvizek, tengerparti övezetek, szigetek - élővilága és az emberi tevékenység között milyen kölcsönhatások alakulnak ki.

forrás: Univet - Környezetvédelem