Diétás tanácsok

A beteg által vezetett diétás napló felhasználásával megállapíthatók az étkezési szokások. A módszer segíthet, hogy felismerjük az esetleges evészavarokat is. A diétás napló tartalmazzon két hétköznapi és egy munkaszüneti napot. Ennek kiértékelését számítógépes programmal lehet a legjobban elvégezni az obezitológiai központokban. A program segítséget nyújt az egyes tápanyagok bevitelének pontos meghatározásában, és az egyénre szabott diéta megtervezésében.

Diétás tanácsadással bátorítsuk a betegeket az egészséges élelmiszerekre történő átállásra, továbbá hangsúlyozzuk a rostdús táplálkozás, a zöldségek, a gyümölcsök, továbbá az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásának jelentőségét. A megfelelő diéta bevezetésének több módja lehetséges:

Általános javaslatok

1. a nagy energia denzitású ételek-italok bevitelének csökkentése
2. A magas glycaemiás indexű szénhidrátok bevitele helyett a fehérjebevitel növelése
3. az adagok méretének csökkentése
4. az étkezések közötti nassolás mellőzése
5. a reggeli kihagyásának elkerülése, és az éjszakai evés mellőzése
6. az evés feletti kontroll elvesztésének, illetve a túlevés megelőzése.

Speciális javaslatok

Az energia (kalória) bevitel megszorításának módját szabjuk személyre, vegyük figyelembe a beteg étkezési szokásait, fizikai aktivitását, a kísérő betegségeket, továbbá a korábbi diétás próbálkozásokat. A diéta során a tápanyagok egyes elemeinek (alacsony zsírtartalmú, alacsony szénhidrát tartalmú, vagy magas fehérjetartalmú) kihangsúlyozása az alacsony kalória tartalmú diétához képest nem előnyösebb, de adott energiabevitel mellett a tápanyagösszetétel is fontos, így főleg rövidtávon az alacsony glycaemiás-telítettségű (a diéta szénhidrát tartalma x glycaemiás index) diétákat ajánljuk.

A diétát képzett szakember (dietetikus) állítsa össze. Állandó testtömegű beteg esetében elégséges és megfelelő a korábban megszokottnál 15-30%-kal csökkentett energia-bevitel. Vegyük figyelembe azt a jelenséget, hogy az elhízottak gyakran kevesebb táplálék fogyasztását vallják be az orvosnak, dietetikusnak.

Egyes betegek között nagy különbségek figyelhetők meg energia-szükségletük vonatkozásában (ezt számos tényező befolyásolhatja, mint például a nem, az életkor, a BMI, a fizikai aktivitás mértéke). A fenti tényezőket figyelembe vevő és tartalmazó táblázatokat kell használni az energiaszükséglet megállapítására.

1. Az egyik megoldás a testsúlycsökkentésre, hogy kiszámítjuk a beteg energiaszükségletét a fogyáshoz szükséges energiabevitel-korlátozás megállapítására. Könnyen megjegyezhető szabály, hogy az energiaszükséglet mindkét nemben kilogrammonként 25 kcal. Az energia deficit kialakulása érdekében általában kb. 600 kcal-val csökkentett, egyénre szabott, diétát tervezzünk. Például egy 32 kg/m2 BMI-vel rendelkező idős nő esetében a becsült napi kalória-szükséglet 2.100 kcal. Ennek tükrében a számára 1400-1600 kcal tartalmú diéta felel meg. Napi 600 kcal energiadeficit hetente kb. 0,5 kg fogyást eredményez.
2. A másik, a gyakorlatban követhető ajánlás, hogy férfi elhízottaknál napi 1500, nőknél 1200 kcal/nap energiatartalmú diétát alkalmazunk. Ez alapvető a diétában. Emellett azonban figyelembe kell venni a tápanyagösszetételt is. Ezen energiabevitelen belül csökkenteni kell a gyorsan felszívóvódó, magas glicaemiás indexű szénhidrátok fogyasztását, energiaszázalékban kifejezve a szokásos és propagált 55% helyett 45%-ra. Számos tudományos vizsgálat és populációs felmérések bizonyították, hogy a low-carb diéta eredményesebb a 20 éve szorgalmazott low-fat diétánál, fél év alatt 3-4 kg-mal több testsúlycsökkenés érhető el vele.

Megakadályozza a gyors vércukor emelkedésre bekövetkező inzulin akciókat, s a szénhidrát-zsír átalakulást (lásd az irodalomjegyzékben szereplő vizsgálatokat). E diétában is javasolt zsírkorlátozás, de a telített zsírokat ne szénhidrátokra, hanem telítetlen zsírokra cseréljük. A fehérjék bevitelét pedig – vesebetegség kivételével – növelni lehet a szénhidrátok rovására 15-ről 25%-ra, azok specifikus dinámiás és telítettségérzést okozó hatása miatt.

A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság VIII. és IX. Kongresszusa is ezt a lowcalorie - low-carb - (low-GI) – high-protein diétát fogadta el a testsúlycsökkentés kezelési irányelveinek. A diétát fél év után nehezebb tartani, akkortól az energiakorlátozás megtartása mellett individualizálni kell az étrendet, a beteg compliance szerint.

A kevesebb, mint napi 800 kcal-t tartalmazó diétát nagyon alacsony kalóriatartalmú diétának (angol megfelelője: very low calorie diet-VLCD) hívjuk. Ezt a diétát csak az elhízás kezelésében jártas szakember alkalmazza, ők is csak megválogatott beteganyagon és rövid időre. Hazánkban csak intézetben, obezitológiai centrumban ellenőrzés mellett, rövid ideig végezhető. Elsősorban hosszú távú, LCD (1200-1500 kcal/nap) diéta bevezetésére alkalmazható.

Vizsgálatok bizonyították, hogy akik programja VLCD diétával indult, azoknak 5 év múlva szignifikánsan kevesebb volt a testsúlyuk, mint az eleve LCD diétával indulóknak (7,2 vs. 2,0 kg). Ugyanakkor a VLCD nem biztosít elegendő tápanyagot csecsemőknek, gyermekeknek, kamaszoknak, terheseknek és szoptatós anyáknak és időseknek.

Zsírszegény ételek

A következőben szeretnék segíteni zsírszegény ételek felsorolásával. Sokszor ugyanis nem a mennyiségen, hanem az étel zsír vagy szénhidráttartalmán múlik magas kcal értéke.

Zsírszegény ételek közé tartoznak a fehér húsok, különösen a csirkemell. Fogyaszthatunk akár disznó húst is, hiszen ezekből is van alacsonyabb zsírtartalmú, ilyen például a karaj. A vadhúsok rendkívűl zsírszegény ételek, ilyen a vadnyúl, vaddisznó is. Tejtermékekből válogathatunk a light termékekből, kerüljük a zsíros sajtokat. Ne felejtsük ki étrendünkből a zöldségeket sem. Gyümölcsöket is fogyasszunk, de nézzük meg a cukor tartalmukat, hiszen a legtöbben ez elég magas.

forrás: Szerkesztette: Dr. Simonyi Gábor, Dr. Pados Gyula, Dr. Bedros J. Róbert: Az elhízás kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei