"A fenntartható fejlődés több mint a természeti környezet megóvása. Ez a koncepció az emberi „fejlődés” mindennemű hatását figyelembe veszi, és kijelöli a hosszútávon is tartható irányokat gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt. A fenntartható fejlődésnek tehát három alappillére van: ökológiai, társadalmi és
gazdasági pillérek, az erkölcs és az ebből fakadó önvizsgálat a három dimenziót összetartó keret. A koncepció alapvető feltevése, hogy az emberi társadalom a földi bioszféra része, így az ember, mint biológiai lény alapvetően rá van utalva a természeti környezet – a bioszféra emberen kívüli elemeinek – szolgáltatásaira. Az emberi társadalom működésének tehát illeszkedni kell a rendszer méreteihez és folyamataihoz, ha saját fennmaradását biztosítani akarja hosszú távon is. A gazdaság csupán egy alrendszere az emberi társadalomnak, és arra hivatott, hogy az ember jólétéhez szükséges javakat és szolgáltatásokat biztosítsa. Az emberi tevékenység célja
tehát alapvetően a társadalmi jólét elérése, amelynek csupán eszköze a gazdaság, a lehetőségeket és korlátokat pedig a természeti környezet szabja. Ez a korlát pedig a környezet eltartó képessége. Az elmúlt években a magyar környezeti nevelés fogalomrendszerébe is bekerült a fogalom, mint a „fenntarthatóság pedagógiája”. A
környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetnek, az épített és társadalmi környezetnek, az embert tisztelő szokásrendszernek érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma –
világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.

Ugyanakkor a tanulás nemcsak az oktatási rendszeren belül folyik, hanem azon kívül is, hiszen a gyermekek a körülöttük lévő világból is tanulnak. A mindennapi szokásaik és a beléjük ívódott szülői példa meghatározó későbbi életük során. Így fontos a fenntartható fejlődés gondolatának terjesztésében, hogy már kisgyermekként
elsajátítsák annak elveit. Ehhez nyújthatnak segítséget a különböző játékok."

forrás: Dr. Szigeti Cecília (CG&Partners): Környezetvédelmi játékok - Fenntarthatósági Füzetek 10.

Játékok és életkor kapcsolata

Az hogy milyen játékot adunk egy kisgyermeknek, életkor függő is. Egy éves kor alatt a mozgás is nagy örömet jelent számukra. Egy és három éves életkor között szeretnek bújócskázni, bábozni, szeretik a rakosgatós játékokat, ilyenek a fakockák is. Három és hat éves életkor között pedig fontossá válik a gyermekek számára a szerepjáték. Ilyenkor lehet ügyességi és memória játékokat is adni a gyermeknek.