Az életkor sajátosságai és a nyelv kapcsolata

Az életkor olyan sajátosságokat von maga után, melyek meghatározzák az ember életének alakulását és mibenlétét. A fiatal életkor pedig különösen hangsúlyos mindenki életében, hiszen ebben az időszakban sajátítjuk el tudásunk igen nagy részét.

Az anyanyelv elsajátítási folyamatának jellegzetességei: a különböző anyanyelvű gyermekek nyelvelsajátításának összehasonlító vizsgálatai szerint a kisgyermekek anyanyelvi fejlődése meghatározott fázisokon keresztül megy végbe. Ezek a szakaszok – a kezdő- és végpontjukat, időtartamukat tekintve – mutathatnak ugyan egyéni eltéréseket, de sorrendjük kötött. Az anyanyelv fejlődésének folyamata általában véve viszonylag gyorsan, egységesen és minden esetben sikeresen zajlik. Az elsajátítás gyors, hiszen a kisgyermek röviddel az egyéves kora körül kiejtett első értelmes szavai után nagyjából öt- évesen birtokában van a megtanulandó grammatikai rendszer jelentős részének, sőt, bizonyos témákban már 3-4 évesen folyamatos nyelvhasználatra képes.

Az elsajátítás folyamata egységes, mert az azonos sorrendben bekövetkező elsajátítási szakaszok minden ép fejlődésű gyermeknél megfigyelhetőek, továbbá ezek a szakaszok lényegében függetlenek az egyéni képességektől (az intelligenciától, motivációtól stb.) és a szociális környezettől. Mindezt a velünk született nyelvelsajátítási képességgel magyarázzák, amely lehetővé teszi a fejlődést, illetve meghatározza a menetét. Biológiai programozottsága révén az egyének eltérő sajátosságai az anyanyelv birtokbavételét nem befolyásolják: a nyelve használatához szükséges grammatikai tudásra minden gyermek sikerrel szert tesz. Meisel szerint hiba volna az anyanyelv elsajátítását pusztán a nyelvi elemek és struktúrák megtanulására leszűkíteni. Különbséget kell tenni az elsajátított tudás és az ismeretek alkalmazásának képessége között. Az elsajátítás egységességének és általános sikerességének fogalmai a grammatikai tudás (hangtan, alak- és mondattan) megszerzésére érvényesek, a nyelvhasználati készségek fejlődését, a tudás alkalmazását individuális és szociális faktorok már egyaránt befolyásolják. Az anyanyelv elsajátítását (is) célszerű tehát több dimenzió alapján vizsgálni: biológiai, szociális és kognitív jellemzők mentén. A biológiai fejlődés dimenziója magába foglalja a központi vagy perifériás szervek minden olyan fiziológiai változását, amely hatással van a nyelvi fejlődésre, például a különböző agyi, halló- vagy hangképző szervi fejlődési folyamatokat. A velünk született idegélettani struktúrák és az ezeken alapuló pszichikai folyamatok (pl. észlelés, figyelem, emlékezet, különféle motoros készségek) megfelelő fejlettsége előfeltétele a nyelv elsajátításának.

A kisgyermek társas hajlamai, a környezetéhez való kötődési, kapcsolatteremtési szükséglete adják a nyelvelsajátítás érzelmi és motivációs bázisát. Az anyanyelv elsajátítása egyben része annak a szocializációs folyamatnak, amelyben a kisgyermek a társadalmilag, kulturálisan is meghatározott és érvényes nyelvhasználati módokat, szabályokat is megtanulja. A gyermek és a környezete közötti interakció alakulása a világ különböző tájain, más és más kultúrákban eltérő formákat ölthet, de függ az adott társadalom szerveződésétől, rétegződésétől is. Ennek megfelelően a nyelvhasználat elsajátításának módja is, azaz hogy mit és hogyan tanul meg a gyermek, különbözőképpen alakulhat.

A családi környezet nyelvhasználata elősegítheti vagy gátolhatja a gyermek későbbi beilleszkedését a társadalmi közösségekbe, intézményekbe. Számos tanulmány hangsúlyozza a nyelvi és a kognitív fejlődés szoros összefüggését. Mielőtt a kisgyermek egyéves kora körül kiejti az első azonosítható szavait, jelentékeny kognitív (percepciós és konceptuális) fejlődésen megy keresztül. Amikor elkezd beszélni, ezeket a tanulási tapasztalatait jeleníti meg szavakban. A tanulási tapasztalatok és körülmények (a környezettel folytatott interakció) függvényében az implicit módon megszerzett nyelvi (grammatikai) tudás használata (pragmatikai kompetencia), a fogalmi rendszer kiépülése az egyéni képességektől függ. Bár a nyelvi tudás (kompetencia) elsajátítása nagyjából hasonlóan és sikeresen lezajlik, a nyelvi teljesítményekben jelentékeny különbségek figyelhetők meg – az egyes személyek között, de akár ugyanazon személy esetében is. Egyrészt különbség van az egyének nyelvhasználatában, akik ugyan egyformán birtokában vannak az anyanyelv grammatikai rendszerének, de nem egyformán bánnak vele. Másrészt a konkrét szituáció is befolyásolja, hogy sikerül-e az egyénnek a nyelvi tudás optimális aktiválása.

A személyek általában megértenek olyan szerkezeteket is, amelyeket ők maguk aktívan nem használnak, illetve a kisgyermek megért olyan szavakat is, amelyeket ő maga kimondani még nem tud. Ez az értés és a produkció közötti aszimmetria egész életünk során megmarad. Jóllehet a szociális környezet eltérései, az egyéni fejlődési jellemzők is magyarázhatják, hogy különböző gyermekek különböző elsajátítási utakat járnak be az anyanyelv használatának megtanulásakor, de a különféle (anya) nyelvek rendszereinek jellegzetességei is – hiszen minden nyelvnek vannak könnyebben és nehezebben elsajátítható részei – befolyásolják az elsajátítás menetét.

Sominé Hrebik Olga: AZ ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS ÉS AZ IDEGENNYELVTANULÁS ÖSSZEFÜGGÉSEINEK MEGKÖZELÍTÉSEI – EGY KÖZÖS ÉRTELMEZÉSI KERET LEHETŐSÉGE

Életkor: nem csak számok

Bizonyos életkor alapvető tulajdonságok elsajátítását, tudás megszerzését követeli meg. Ilyen a fiatal életkor hajnalán a járás, a beszéd, majd az olvasás, írás képességének megtanulása. A későbbi életkor sajátosságai már nem ennyire szembetűnőek, sok esetben inkább érzelmi változások ezek: szerelem, család, gyermekvállalás. Az idős életkor pedig leginkább az elfogadás, a megbékélés kora.

Az egészséges életmód feltételei

Az egészséges életmód kifejezés manapság nagyon divatos, de tudjuk-e, hogy mit is jelent pontosan és hogy hogyan sajátíthatnánk el? A következő értekezésből néhány hasznos információval biztosan gazdagabbá válhatunk ebben a témában.

Ma Magyarországon alacsonyabb a születéskor várható élettartam, mint az EU más országaiban. Az okok elemzése itt nem feladatunk, de összegezve elmondható, hogy a koordinált-, egy irányba mutató, az egészség ügyét szolgáló befektetések, valamint a programok, akciók közösségi támogatottságának erősítése – a rendelkezésre álló források növelése nélkül is - a lakosság egészségi állapotának javulását eredményezheti. Egészséget fejleszteni mindenhol, minden közösség számára, minden korcsoportban lehet és szükséges, de annak érdekében, hogy a különböző színtereken zajló fejlesztések egymás hatását erősítsék, érdemes az „egészségterv” módszert alkalmazni.

Egészségtervvel az egészséges életmód nyomában

Az egészségterv - célrendszerét tekintve - végső soron az egészségről szól, de nem az egészségügyi („betegségügyi”) ellátás terve. Nem pusztán több, hanem valami egészen más. Az egészségterv hozzásegít minket a lakosság, mint a különböző színterek szereplői, életminőségének javításához. A színtér olyan „hely”, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is „otthon van”, és ahova, az előzőekből adódóan a beavatkozást is el kell juttatni. A lokális színterek egészségtervei összekapcsolhatóak, egymást kiegészítik és megalapozzák a felsőbb szintű, komplexebb egészségterveket. Egy városi vagy kistérségi egészségterv akkor értelmezhető, ha a lokális színterek, kompetenciájukba nem tartozó problémáit térképezi fel és azok kezelésére törekszik. A változás a fejekben kezdődik, a kezeléséhez szükséges aktivitások elindításához - tudatos előkészítő (közösségi) munka mellett - érési idő is szükséges. Az előkészítő szakasz idő- és energia ráfordítása később fog kamatozni. Az elnagyolt vagy siettetett előkészítő szakasz az egészségterv céljainak megvalósítását/megvalósulását veszélyezteti. Amikor van jövőképünk, van missziónk, ismerjük a jelenlegi helyzetünket és szembenéztünk a problémáinkkal, akkor a stratégiaépítés következik, nem az azonnali problémamegoldás.

A projekt tervezési folyamatát igényfelmérés előzi meg és a projektterv, illetve a megvalósítás megfelelő kommunikációt is magába foglal, könnyebben válaszolhatunk erre a kérdésre. Az egészségterv ne csak egy-egy esemény, egészségnap, szűrés megvalósítására vonatkozzon, hanem olyan hosszú távú terv legyen, melynek az egyes fázisaiban elért eredményeire épülnek a következő projektek. Méltatlan és életidegen is lenne, ha a meglévő közösségi gyakorlatok (klubok, rendezvények, stb.) nem kerülnének be az egészségterv állapot leírásába és a cselekvési terv fejezetébe. A pályázat többnyire terv bemutatás – „tálalás” –, mely a megvalósítási és értékelési tevékenységre is utal, ami a gyakorlat és jártasság mértékében fejleszthető. Hogy mit „főzünk” az a célcsoport és a szakmai megvalósító közös ügye, az a szakmai program terv. A pályázat elbírálásakor nem önmagában a szakmai programtervet bírálják, hanem a „tálalás módját” is.

Fogalmi rendszer: az egészség a legtágabb értelemben optimális jól-létként értelmezhető, mely egyszerre eszköz, cél és erőforrás is. Az egészség előfeltételeinek és különböző szintű befolyásoló faktorainak alábbi áttekintéséből is következik, hogy az egészség nem lehet egy-egy tárca, szakterület vagy szervezet kizárólagos ügye, felelőssége, kompetenciája. Széleskörű és jól koordinált államigazgatási, üzleti és civil összefogással, az intézkedések és cselekvések egészséghatásának megfelelő mérlegelésével javítható a népesség egészsége.
Egy populáció egészsége jellemezhető többek között a születéskor várható élettartammal, és/vagy az akadályozottság szintjével. A magyarországi adatok jóval elmaradnak az Európai Unió-s mutatóktól. Az átlagolt adatok elfedik azon szélső értékeket, melyek a jó és rossz egészségi állapotú részpopulációkat és így az egészségegyenlőtlenségeket jellemzik. Ma Magyarországon a nyugati országrészhez képest a keleti országrészben a születéskor várható élettartam kb. 7 évvel kevesebb. Az egészségi állapotban megmutatkozó jelentős egyenlőtlenségek csökkentése össztársadalmi érdek, hiszen az állampolgári esélyegyenlőséget nem támogató, a gazdasági versenyképességet rontó állapot kezeléséről van szó.

A GDP mértéke, nemzetközi összehasonlításokban nem magyarázza a magyarországi alacsony, születéskor várható élettartam értékeket. Az oksági viszonyok elemzése itt nem feladatunk, de összegezve elmondható, hogy a koordinált és egy irányba mutató, az egészség ügyét szolgáló befektetések, programok, akciók közösségi támogatottságának erősítése az összbefektetés mértékének növelése nélkül is a lakosság egészségi állapotának javulását eredményezi. Az egészség előfeltételének és forrásának (béke, lakhatás, élelem, jövedelem, oktatás, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság, társadalmi egyenlőség) megléte lehetővé teszi az egészség fejlesztését, mellyel nem csak a megbetegedési/halálozási mutatók javulnak, de javul az ország gazdasági teljesítő képessége, versenyképessége is.

Dr. Kishegyi Júlia, Solymosy József Bonifácz: FEJLESZTHETŐ EGÉSZSÉG

Egészséges életmód: hogyan építkezzünk?

Az egészséges életmód kiteljesedéséhez szükség van rá, hogy meglegyenek az alapok. Hogy mik az egészséges életmód alappillérei? A kiegyensúlyozott érzelmi háttér a legfontosabb mindközül. Semmilyen egészséges életmód tanács nem lesz hasznos, ha nem vagyunk harmóniában önmagunkkal és környezetünkkel, ez az a pont, ahol el kell kezdenünk fejben a változtatást, ahhoz, hogy minden más egészséges életmód tanács hatásos lehessen!

A Dixit a mese világába kalauzol

A Dixit társasjáték keretein belül a furfang és a kreativitás fantasztikus élménye mellett mindenki egy mese részévé is válhat, sőt, a mesélő szerepét is magunkra ölthetjük. A mese minden kisgyermek életében kiemelkedő szerepet tölt be, ám nem minden mese szól csak a gyermekeknek. A következő történet az egyik legnépszerűbb a gyerkőcök és a felnőttek körében is.

… - Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...
A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.
- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.
- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.
- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...
Másnap visszajött a kis herceg.
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.
Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.
- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám…

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Dixit: varázslat a szavakkal és a gondolatokkal

A Dixit nem más, mint egy családi kártyajáték, ami megmozgatja kicsik és nagyok fantáziáját. A Dixit nem csak arra csábít, hogy mesét költs, hanem arra is, hogy olyan mesét találj ki, ami nem mindenki számára lesz egyértelmű, de lesz olyan, aki tud majd a soraid közt olvasni. Ha a Dixit a szombat esti program, nem számít, hogy mesélő vagy-e, vagy hallgató, garantáltan nem fogsz egyetlen pillanatra sem unatkozni.

Alvás és ébrenlét: mi a kapocs?

Mindannyian átéltük már alvás közben az álom élményét. De vajon mit is jelentenek álmaink? Van kapcsolat az ébrenléti és az alvás közbeni világoknak egymáshoz? A közelmúltban olvastam a következő magával ragadó történetet ezzel kapcsolatban.

Kora gyermekkoromban észrevettem, hogy álom és valóság között néha meglepő kapcsolat lehet. Emberek többségénél nem okoz különösebb zavart ennek felismerése, de nekem ez mindig meglepetést (vagy megrázkódtatást) okozott, és minden eset alapos elgondolkozásra és informálódásra késztetett. Sajnos csak mérsékelt eredménnyel. Megálmodott múlt? Általában nem vált ki csodálkozást, ha megtörtént események az álomképekben megjelenve keverednek, torzulnak vagy kiegészülnek, esetleg meseszerű történetekké alakulnak. Ugyanakkor sokkal meglepőbb, ha az álom és valóság között olyan kapcsolat mutatható ki, amely nem vezethető vissza saját élményekre vagy tapasztalatokra.

Évszázadot késett álom: talán hét éves lehettem, amikor először éltem át ilyesfajta élményt. Nem is a látott álom volt igazából meglepő, hanem az, ami az álom után történt, és ami az álom-valóság kapcsolatot teljesen új megvilágításba helyezte. Gyermekkorom óta foglalkoztat ez az álom. Eddig sajnos senki nem tudott erre a jelenségre kielégítő magyarázattal szolgálni. Álomképem fokozatosan jelent meg, valamilyen álombéli cselekményfolyamat befejező részeként... Gyermekként, néhány hasonló korú osztálytársammal sétálgatok a Keleti pályaudvar környékén. De valahogy nem olyan a környék, mint amilyennek ismertem. A pályaudvar mintha még csak épülne, nincs kész. A Tököly úti oldalon csak néhány épület látható. A pályaudvar előtt se villamossín, se szobor, se kivilágítás. Mintha egy részben parkosított építési terület lenne a pályaudvar előtt, ovális formájú füves-bokros-fás növényszigetekkel, amelyeket szegélykövek kerítenek el az úttól. Az úttest nem aszfaltozott, talán kockakővel borított. Alkonyat lehet, a Rákóczi út irányából vereslik az ég, de sehol semmi mozgás. Néhány távolodó szekérféle látszik a Lóversenypálya felé haladva. Elindulunk hazafelé, de rossz irányba fordulunk, és a Kerepesi útnál kötünk ki. Osztálytársaim fokozatosan eltünedeznek mellőlem. Bár tudom, hogy rossz irányba megyek, de valahogy nem vagyok képes visszafordulni. Hajt a félelemmel vegyült kíváncsiság. Tovább gyalogolok kifelé a Kerepesi úton. Egyre ismeretlenebb a környék. A házak sem olyanok, mint amilyenekre emlékszem, hanem sokkal kisebbek, és alig van épület. A Kerepesi út is leginkább egy sivár-poros földútra hasonlít. Visszanézek, a házak is eltűntek. Egyre több a fű és bokor. Egy fekete ruhás, pörgekalapos parasztember jön arrafelé szekéren. Beesteledett, arca sem ismerhető fel. Hív magával, hogy hazavisz. Félek. Nem megyek vele. Mérgesen otthagy. Távolban kiabálás hallatszik, fáklyák fénye látható. Talán engem keresnek. Sötét van, már semmit sem látok. Érzem, hogy végérvényesen eltévedtem és elvesztem. Füves-nádas helyre kerültem, süllyed alattam a talaj. Bármibe kapaszkodom, kicsúszik a kezemből. Nincs erőm. Kiáltani akarok, de nem tudok. Nem jön ki hang a számon. Nem kapok levegőt... és felébredek. Csurom víz vagyok az izzadtságtól, alig kapok levegőt. Felébredtem, de még mindig rettegek. Néhány perc is eltelik, amíg valamennyire lenyugszom.

Kimerítő az alvás, ha nyomasztó az álom

Ez az álom akkor nagyon megviselt. Még napok múlva is felkavart a visszaemlékezés. Nem csoda, hiszen először láttam olyan álmot, amelyben az eltévedés, az elhagyatás, az erőtlenség, az elnémulás, az elsüllyedés és a fuldoklás érzése ennyire valószerűen és együtt jelentkezett. Az álombéli történet hosszúsága, folyamatossága és valószerűsége is megrázó élményként hatott. Akkortájt a Keleti pályaudvar környékén laktam nagyszüleimnél és ugyanabban az utcában jártam iskolába is (Hernád utca 42-be). Tehát alaposan ismertem a környéket, ezért volt összehasonlítási alapom a valóság és az álomkép között. Idővel bizonyára túltettem volna magam ezen a rémálmon, de nem sokkal később történt egy olyan esemény, ami az álmomat teljesen más megvilágításba helyezte. Néhány hét elteltével ugyanis iskolai program keretében meglátogattunk egy helytörténeti kiállítást, valahol a belvárosban. Régi térképeket, rajzokat, fényképeket és használati tárgyakat nézegettünk. Az egyik rajznál szinte földbe gyökeredzett a lábam. A Keleti pályaudvart ábrázolta, a XIX. század utolsó harmadából. Szinte úgy, ahogy előzőleg álmomban láttam. A tárlaton több hasonló rajzot, akvarellt is találtam, sőt néhány fényképet is. Észrevéve az érdeklődésemet, a tárlatevező mesélni kezdett a Keleti pályaudvar építéséről. Elmondta, hogy annak helyén előzőleg egy mocsár volt, és Pest is csak később terjeszkedett tovább. Nem kívánok senkit sem untatni helytörténeti előadással. Lényeg, hogy rémálmomban a Keleti pályaudvart és környékét olyannak láttam, ahogy azt csak az 1890-es évek környékén láthattam volna. Az álomképek viszont nagyon pontosak voltak, mert az álombéli pályaudvar környéke, a parkosítás, az utak szélessége és iránya… mind-mind megdöbbentően megegyezett a képeken ábrázoltakkal. vajon van-e tudományos és az egyszerű ember számára is elfogadható magyarázatot adni erre a jelenségre?

Remete Farkas László: Álom és valóság

Átlagos alvás igény fiatal korban

A felnőtt emberek átlagos alvás igénye megközelítőleg 8 óra, ám ennek pontos értéke egyénenként változik. Továbbá az alvás igénye az ember élete során változik, így például az újszülötteknek még napi 16 - 18 órára van szükségük. Az óvodások azonban már beérik napi 10 - 12 órával is. Az iskolásoknál és a kamaszoknál az-az ideális, ha 9 órát szánnak az alvás műveletének.

Környezetvédelem és logikai játékok

A környezeti nevelés, a gyermekek fenntartható fejlődéssel való megismertetése éppolyan fontos, mint a vállalatok tevékenységeinek környezetterhelésének mérése. A gyermekek a jövő meghatározói, döntéseikkel nemcsak saját, de Földünk sorsát is meghatározhatják, s ezért fontos, hogy nevelésükben helyet kapjon a környezettudatosság. A mai modern világban az informatika tagadhatatlanul az élet része. Ezen két gondolat összekapcsolói hozták létre az alábbi gyűjteményben szereplő játékokat is. A szünidőben, vagy csak esténként a számítógép elé leülő gyermek (szülői felügyelettel) olyan játékokkal is foglalkozhat, melyek környezettudatos magatartásának fejlődését segíthetik. Például a szelektív hulladékgyűjtés alapszabályait nem tananyagszerűen, hanem akár az itt felsorolt játékok segítségével élményszerűen lehet elsajátítani. Ha elméletben (a számítógépes játékban) a gyermek már képes szétválogatni a hulladékot, vihetjük magunkkal a szelektív hulladékszigethez, s pakolhatja ő is a szemetet. Felnőttként pedig már természetes lesz számára, hogy a hulladékot így kell gyűjteni. Hasonló okokból vezérelve vágtunk bele a fenntarthatósággal foglalkozó, ingyenes, online játékok összegyűjtésébe, melyeket ad hoc jelleggel, de igényességre törekedve válogattuk.

Az ember mára felismerte, hogy mindent egy egységes, környezettudatos gondolkodásmód köré kell felépítenie ahhoz, hogy további életünket a Föld kapacitásainak megfelelően folytathassuk, ez a gondolat pedig a fenntarthatóság.

„A fenntartható fejlődés fogalma két részből áll: tartalmazza az ember fejlődésére, a boldog és értelmes életvitel előmozdítására való igényét, azt, hogy kívánjuk az egyéni jó élet feltételeinek (biztonság, egészség, stb.) javulását, továbbá szeretnénk a közjót is gyarapítani. A jó életen nem pusztán az anyagi gyarapodást, s főleg nem az önmagáért való fogyasztás vég nélküli növelését értjük, hanem az ember teljességének fejlődését, annak szellemi és lelki vonatkozásaival együtt.

„A fenntartható fejlődés több mint a természeti környezet megóvása. Ez a koncepció az emberi „fejlődés” mindennemű hatását figyelembe veszi, és kijelöli a hosszútávon is tartható irányokat gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt. A fenntartható fejlődésnek tehát három alappillére van: ökológiai, társadalmi és gazdasági pillérek, az erkölcs és az ebből fakadó önvizsgálat a három dimenziót összetartó keret. A koncepció alapvető feltevése, hogy az emberi társadalom a földi bioszféra része, így az ember, mint biológiai lény alapvetően rá van utalva a természeti környezet – a bioszféra emberen kívüli elemeinek – szolgáltatásaira. Az emberi társadalom működésének tehát illeszkedni kell a rendszer méreteihez és folyamataihoz, ha saját fennmaradását biztosítani akarja hosszú távon is. A gazdaság csupán egy alrendszere az emberi társadalomnak, és arra hivatott, hogy az ember jólétéhez szükséges javakat és szolgáltatásokat biztosítsa. Az emberi tevékenység célja tehát alapvetően a társadalmi jólét elérése, amelynek csupán eszköze a gazdaság, a lehetőségeket és korlátokat pedig a természeti környezet szabja. Ez a korlát pedig a környezet eltartó képessége. Az elmúlt években a magyar környezeti nevelés fogalomrendszerébe is bekerült a fogalom, mint a „fenntarthatóság pedagógiája”. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése.

A számítógépes játékok ambivalens érzéseket keltenek az emberekben, ellenzik őket a függőség kialakulása miatt, kedvelik őket könnyed szórakozási lehetőségként. Jelen kiadványunknak nem célja, hogy az ellenérzéseket és a támogató érveket ütköztetni, viszont nem haladhatunk el az örökérvényű igazság mellett, hogy mindenben a mértéket kell megtalálni.

A játék a gyermekek elfoglaltsága, célja a tanulás, új ismeretek elsajátítása. Így lényegénél fogva alkalmas arra, hogy a gyermekek tudását bővítsük. A fenntartható fejlődés szolgálatában álló számítógépes játékok egyszerűen képesek nagyon mély gondolatokat is átadni a gyermekeknek.

Ezt a szakemberek is felismerték, így egyre több környezeti nevelésben használható játék jelenik meg. Ezeknek számos fajtája létezik. A teljesség igénye nélkül az alábbi típusokat különböztettük meg gyűjtésünk során:

• Iskolai környezetnevelési játékok: ezekben a játékokban a gyermekek iskolájukkal együtt vehetnek részt, vagy a gyermeknek kell regisztrálni, vagy az intézménynek. A játékok célja, hogy a tanév során az egyes csoportok együttdolgozva elsajátítsák a fenntartható fejlődés alapelveit.
• Éghajlatváltozással kapcsolatos játékok: alkalmazásuk közben megfigyelhetőek, alakíthatóak azok a tényezők, melyek hatással vannak környezetünkre és annak változására, ezzel tanítva a játékost a környezettudatos életre.
• Energiafelhasználással kapcsolatos játékok: az ilyen játékok interaktív térképek, szimulációk és kalkulátorok segítségével mutatják be, hogy miként lehet csökkenteni egy ház, egy ország, vagy akár az egész világ energiafogyasztását.
• Öko-, energiavárosok: ezen szimulációs játékok során a játékosok vagy egy letölthető program segítségével, vagy az interneten képesek virtuális városokat létrehozni, fenntartani adott körülmények között. Gyakran nem egész városokat, hanem csak részleteket, vagy egy háztartást kell úgy irányítani, hogy a korábbi pazarló energiafelhasználás csökkenjen.
• Mezőgazdasági-gazdálkodás játékok: adott földrajzi helyen kell a földműveléssel, állattartással foglalkozni, természetesen a fenntartható fejlődés határainak betartásával.
• Szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó játékok: iskolai, otthoni oktatóprogramok6 segítségével, vagy térjátékok alkalmazásával7 igyekszenek segíteni a gyermeknek elsajátítani a szelektív hulladékgyűjtés szabályait. Emellett persze megtalálhatóak a virtuális mezőben, erdőben szedhető hulladékokkal, s a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezéssel foglalkozó játékok.
• Természetvédelmi játékok: ilyen esetben a cél mindig valamely természetvédelmi érték (táj, élőlény) helyzetének megismerése, megmentése.

Forrás: Dr. Szigeti Cecília: Környezetvédelmi játékok

Logikai játékok- móka és tanulás

A logikai játékok – csak úgy, mint a legtöbb játék – könnyed szórakozást biztosítva tanítják az apróságokat. A logikai játékok - legyen szó egyszemélyes darabról, vagy társasjátékról – fejlesztik a gyermekek logikai készségét, könnyebbé teszik számukra, hogy átlássák a nehezen megoldható, bonyolult feladatokat, felkészítik őket az élet nehézségeire. Emellett a logikai játékok összehozzák a család apraja-nagyját és kellemes pillanatokat szereznek mindenki számára.

Drámapedagógiai gyakorlatok a kommunikációs készség és memóriafejlesztés céljából

A pedagógiai gyakorlatomban bevált és sikeres elemek nem új találmányra épülnek, hiszen könyvtárnyi anyag szól a játék pedagógiai és pszichológiai szerepéről. A játék személyiségformáló, belső motivációt ösztönző erejét emelem ki. Azokról a drámapedagógiában alkalmazott játékokról van szó, amelyek pozitív energiákat szabadítanak fel a résztvevőben, szórakozást, szenvedélyes kutatást nyújtanak, fantáziaképességet, önkontrollt feltételeznek, szerepet kapnak az agresszió levezetésében, a gondolkodás, a kreativitás fejlesztésében, segí- tenek az önismeret és társismeretben, a társas kapcsolatok kialakításában. A drámapedagógia játék- és gyakorlattípusainak felhasználásával alakítottam ki és adaptáltam a magyar nyelvi órák anyagához, követelményeihez a következőket.

Koncentrációt fejlesztő, agressziólevezető, beszédhallást fejlesztő, szövegértést segítő

♣ Ha a játékvezető azt mondja: Budapest, akkor állva kell maradni, ha azt mondja: Bécs, le kell guggolni. Aki téveszt, leül a helyére. A játék addig tart, amíg csak egy játékos marad. Ha hosszú ideig tud bent maradni több játékos, akkor mindannyian győztesek. Játékidő: maximum 3-4 perc.

♣ Ugyanez a játék. Állva marad, ha magas magánhangzót hall, leguggol, ha mélyet. Ha a szóban j-t kell írni, akkor áll, ha ly-t, akkor leguggol.

Koncentráció-, kommunikációfejlesztő

♣ Ha érzed, hogy rád nézek, akkor mondj pl. cselevést jelentő szót; ellentétes jelentésű szavakat; az általam mondott szóhoz rokon értelmű szót; igaz állításokat a mondatról; stb. Ha mindenki egyszer játékba került, akkor van vége.

Memóriafejlesztés, önismeret, társismeret – fő mondatrészek tanítása

♣ Minden játékos gondolja és válassza ki, mi a kedvenc színe! Akinek dobják a labdát, az mondja a keresztnevét, és utána kedvenc színét (pl. Teri kék). Majd új játékosnak adja a labdát. Időnként a játékvezető megállítja a játékot, és a labdát tartó gyerek azt a feladatot kapja, hogy sorolja el, ki mit mondott. Mindenkinek játékba kell kerülnie, akkor van vége.

♣ Ezután a kedves szabadidős foglalkozást kell megnevezni úgy, hogy a neve elé mondja a kedvenc színt (l. előbbi kör), utána a név, majd a kedves foglalatosság (pl. Kék Teri biciklizik). Ugyanúgy játsszuk, mint az előbb. A játék végén leírhatunk néhány mondatot a névszói állítmánnyal, majd az igeivel, és elemezzük a mondatot a fő mondatrészek szerint. Megnevezzük az állítmány fajtáját is. Indukciós szöveg helyett ezt használom az alany-állítmány fogalmának kialakításában, az állítmány fajtáinak tanításában.

♣ Labdadobással: dobom az alanyt, dobd az állítmányt (pl. A fenyő – zöld; A színészek és a rendező – dolgoznak;) – az alany és az állítmány egyeztetésének tanítására

♣ Névszói állítmány tanítására – Készíts önarcképet! Fejezd be a mondatokat! Termetem …Arcom … Hajam … Szemem … Mozgásom … Természetem … Legjobb tulajdonságom ... Kedves időtöltésem …

Érzékelő gyakorlatok

♣ Csukott szemmel idézd fel a hangot! Mit csinál? kakas, béka fék, forró olaj, vonat stb. Az elképzelt hangok sorrendbe állítása valamilyen skála szerint (pl. a kellemetlentől a kellemesig; a hangostól a halkig; a természet hangja –nem természetes hang). A gyerekek soroljanak ötleteket, ők válasszák ki a szempontot! Ez a játék nemcsak a hangutánzó szavak tanítására alkalmas, hanem a Hang és betű té- makör felvezetésére is.

♣ Az előző játékot összekapcsolhatjuk memória- és kommunikációs gyakorlattal is, ha úgy indítjuk, hogy A kakas kukorékolása eszembe juttatja… Minden játékos elmondja, vagy csak az, akinek van valamilyen története, emléke ezzel kapcsolatosan.

♣ A hang keletkezésének bemutatása a fizikaórán és az énekórán használt hangvilla segítségével történik. A rezgőmozgás megfigyeltetésére a rezgő hangvillát az egyik lány tanuló fülbevalójához helyezzük. Ilyen rezgést kell a tanulóknak megfigyelniük a hangszalagok működésének esetében is egy-egy szó vagy nevük kimondásakor.

♣ Hangpingpong; A 3 padsor közül a két szélső a ping és pong csapat, a középső a pingpong. Ha a játékvezető által felsorolt szavak megfelelnek az ő szabályaiknak, akkor le kell írniuk azt a szót, vagyis akkor náluk a labda (pl. ping – a magas hangrendű szavakat írja le; pong – a mély hangrendűeket; pingpong – a vegyes hangrendűeket; vagy ping – a csupa rövid magánhangzót tartalmazó szót; pong – a csupa hosszú magánhangzót tartalmazó szót; pingpong – a rövid és hosszú magánhangzót tartalmazó szót írja le). Az a padsor győz, ahol a legtöbb hibátlan megoldás született, vagy legkevesebb a hibaszám.

♣ Térérzékelés – Állj oda, ahova mondom! (pl. pad alá, fölé, pad mellé, pad elé, két pad közé stb.) Hol vagy? Hova mégy? Honnan jössz? kérdésekre névutóval kell válaszolni.

♣ Fantáziafejlesztő, kommunikációs gyakorlattal összekötve Csukott szemmel képzeld el a következő képeket! A játékvezető egy részletet olvas fel a házi olvasmányból, ahol sok ige szerepel, pl. „A török egyre nagyobb sokaságban tör fel a bástyán. Már fel is ugrálnak. Gyilkos birokra kelnek a vitézekkel. Maga Dobó is torkon markol egyet, egy óriást, akinek csak a csontja van egy mázsa. Próbálja visszalökni. A tö- rök megveti a lábát. Egy percig mind a kettő meredt szemmel liheg.” (Gárdonyi: Egri csillagok) Ki mit tudott elképzelni? Mitől vált mozgalmassá a kép? Ezután beszélhetünk az ige szerepéről a mondatban.

♣ Adott képről (pl. Székely B.: Egri nők) színek, illatok, ízek, tapintható dolgok gyűjtése, vagy Fogalmazd meg, mi volt a képen látható jelenet előtt, mi volt utána!

♣ Mi jellemezte a szünetedet (téli, tavaszi, nyári)? Írd le a jellemző színt, illatot, ízt, tapintható dolgot! Mindenki felsorolja a leírt szavakat, akiére kíváncsiak a többiek, azt ki is fejti, elmeséli az élményét.

♣ Mit adtam a kezedbe? Egy tárgyat csukott szemmel, hátra tett kézzel, csak tapintás útján részletesen le kell írni, hogy a többiek kitalálják, mi az.

♣ A rendőrség nyomoz, éppen a tettes nyomában vannak. Olyan részletes leírást kell adni a körözött személyről CB-rádión, hogy a másik kolléga ráismerhessen. Jelenetben elő is lehet adni.

A memóriafejlesztés hatásai

A memóriafejlesztés kicsi kortól nagyon hasznos. Minél korábban kezdjük el fejleszteni gyermekünk emlékezőtehetségét, annál könnyebben fog haladni, ahogy iskolába kerül. Gondoljunk csak bele: a memóriafejlesztés ugyanis remek alap ahhoz, hogy a gyermekek egyszeri hallás után is sok információt jegyezzenek meg, ami az iskolában nagyban megkönnyíti számukra a tanulást. Ahogy a memóriafejlesztés gyermekkorban, úgy később egész életünk során kiemelt jelentőséggel bír!

Forrás: Kulcsár Marianna: Drámapedagógiai gyakorlatok a kommunikációs készség fejlesztésére

A fizikai tevékenység bizonyítottan jelentős szerepet játszik a csonttömeg növekedésében a gyermekkor és a serdülőkor folyamán, a csonttömeg megtartásában az ötvenes életévekben, az öregedés közben kialakuló csontveszteség lassításában és az időskorú személyek csonttörési kockázatának csökkentésében (Kohrt etal, 2004). Annak megítélésében, hogy az edzés milyen pozitív hatással van a csontokra, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

- specifikumok – csak azokat a helyeket adaptálják a csontokon, amelyek a mindennapos tevékenységek által kiváltott változásoknak vannak kitéve.

- terhelés – csak akkor jelentkezik az adaptív válasz, ha a stimulus meghaladja a szokásos terhelési határt; a csontok folyamatos adaptációja a terhelés progresszív növekedését követeli.

- reverzibilitások – a testmozgás csontra hasznos hatása nem feltétlenül marad meg, amennyiben a testmozgás jelentősen csökken. Nem ismeretes, hogy milyen hosszú az időtartam, melynek következtében megkezdődik a csontminőség veszteség az edzés abbamaradása után, mint ahogyan az sem, hogy e tekintetben van-e különbség a fiatal és idősebb személyek között (Kohrt et al, 2004).

Az edzési elvek közismertek, így a progresszív terhelés is, mint azok egyike. A csontra terhelő erőt kell alkalmazni, amely stimulálja az adaptív választ, a folyamatos adaptáció pedig állandó terhelésnövekedést követel. Fontos megemlíteni, hogy a csontstimuláció a csontsejtek szó szerinti deformálása. A fizikai deformációt a csontfelszín deformitásának mérőjével lehet mérni, gyakrabban azonban az alap mechanikus hatásának mérésével értékelik, amely a súly elviselésének, a csont igénybevételének folyamán fellépő reakcióként keletkezik (weight bearing aktivitás). Az izomösszehúzódási erő az alap mechanikus reakciójának hiányában szintén stimulálhatja a csontépülést, ám ezt sokkal nehezebb felmérni. A csontnak az edzésre történő adaptációja szempontjából egyedi tényező a csontszövet lassú, de folyamatos metabolizmusa (Kohrt et al, 2004).

A 40. életév után a csonttömeg évente mintegy 0,5%-al csökken, nemre és korra való tekintet nélkül. A veszteségszint a csontvázrégiótól függ és arra valószínűleg kihatással van a genetika, a táplálkozás, a hormonállapot, a szokásos fizikai tevékenység. Ez megnehezíti annak megítélését, hogy milyen mértékben elkerülhetetlen az öregedés következtében fellépő csontveszteség. Az ösztrogéntermelés csökkenése a nőknél a menopauzában jelentősebb mértékű csontveszteséget okoz. (Kohrt et al, 2004). A csonttömeg veszteség gyorsabban lép fel, amennyiben nincs csontterhelés. Ez problémát jelent az idősebb korúaknál, akik nehezen folytatják azokat a tevékenységeket, amelyek megfelelő terhelést nyújthatnának a csonttömeg megtartására. (FIMS Position Statement,) Az időskorúak csontminőségre az alacsony szintű fizikai tevékenységek közé sorolható egy órás lassú séta is pozitív hatással lehet a (Picard et al, 2000).

Megállapították, hogy nagyobb azoknak a menopauzában lévő nőknek a csontsűrűsége, akik fiatal korukban fizikai aktivitást végeztek, különösen a 12 és 18. életév közötti időszakban (Rideout, McKay és Barr, 2006). Egy ausztráliai tanulmány azt mutatta meg, hogy a lassú jógagyakorlatok hatásos csontminőségjavító stimuláns. Ezek a gyakorlatok az aktivitás egyszerű, biztonságos és elfogadható módja, nem okoznak sérülést, vagy tüneteket az izom és csontrendszerben (Young, Weeks és Beck, 2007). A fizikai aktivitás, a mérsékelttől a közepes intenzitásúakig a 65-75 korú nőknél az izomerő javulását eredményezheti, ami jelentősen kihat a csontsűrűség növekedésére Ashe et al, 2008). Sokkal több tanulmány készült a nők csontminőségével kapcsolatban, vannak azonban olyan vizsgálatok is, amelyek azt mutatják, hogy azoknak a férfiaknak, akik versenysporttal foglalkoztak és gyakran edzettek fiatal korukban, jobb a csontminőségük, mint azoké, akik nem foglalkoztak versenysporttal (Nilsson et al, 2008). Park et al (2007) kimutatták, hogy az idősebb korúak csontjainak egészsége összefüggésben van a fizikai tevékenység intenzitásával és mennyiségével. A férfiaknál a csontok erőssége szoros kapcsolatban van a mérsékelt erősségű fizikai aktivitás napi időtartamával (idősebb korúak számára napi több mint 7.000 lépés javallott naponta).

Forrás: Dr. Ihász Ferenc: A fizikai aktivitás és a minőségi öregedés Aktív életvitel időskorban

Az öregedés lassítása

Az öregedés a korral járó természetes folyamat. Az öregedés fizikai megnyilvánulásai odafigyeléssel ugyan meg nem gátolhatók, de lassíthatók. Az öregedés folyamata határozottan lassabb és kevésbé látványos, ha odafigyelünk a következő dolgokra: megfelelő mennyiségű víz fogyasztása, aktív sport, helyes étrend, tartózkodás a dohányzástól és az alkoholtól, rendszeres orvosi kivizsgálások. Érdemes még időben észbe kapnunk és óvunk szervezetünket az öregedés jeleitől.

Az egyik legeredményesebb módszer arra, hogy természetes úton növeljük sportképességeinket, és érjük el erőnléti céljainkat, ha a hatékony edzésmódszert kombináljuk az optimális táplálkozással és táplálékkiegészítők szedésével. Azonban ez a mai teljesítménykényszer nyomása alatt az élsportban hihetetlenül kevés. Külső-belső támogatásra van szüksége a szervezetnek, hogy a követelményeknek eleget tudjon tenni. Nagy számú termék van forgalomban: porok, tabletták, italok, és egyéb készítmények. Bizonyos fajtáik teljesítményfokozók, növelik a munkaképességet, erősítik az izomszöveteket, fokozzák a zsírégetést, növelik az izomtömeget, növelik az erőt, és az állóképességet.

Az étrend-kiegészítőket több szempontból csoportosíthatjuk. Többek közt a használat célja vagy a hatóanyag szerint.

A használat célja szerint a táplálékkiegészítők lehetnek: 

1. „kényelmi” termékekről (energiaszeletek, sportitalok),
2. izomtömeg-növelőkről (tömegnövelők, kreatin),
3. fogyókúrás kiegészítőkről (króm, CLA,),
4. teljesítményfokozó szerekről (kreatin, koffein, sportitalok).

Hatóanyagukat tekintve, vannak:

Olyan készítmények, amelyeknek a hatóanyaga táplálkozásunk egy vagy több összetevője: a. az emberi egészséghez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmazó termékek (fehérje-, szénhidrát-, vitamin-, ásványianyag- stb. tartalmú készítmények), b. nem nélkülözhetetlen, de rendszeresen és régóta fogyasztott anyagokat tartalmazó termékek (kreatin-, karnitin-, koffein- stb. tartalmú készítmények). II. Hormonális, növényi és egyéb eredetű készítmények (prohormonok, gyógyszerek, gyógynövénytartalmú és ezek hatóanyagait szintetikus formában tartalmazó termékek).

„Az étrend-kiegészítők fogyasztói három fő csoportba oszthatók a fizikai aktivitás szempontjából: fizikailag inaktív fogyasztók, szabadidő-sportolók, hivatásos sportolók. A különböző csoportok tápanyagigénye nagymértékben különböző, ezért az étrendkiegészítő használata a három csoportban más-más megítélés alá esik(…) Feltehetőleg a szabadidősportok is jelenthetnek olyan nagy fizikai megterhelést, amely szükségessé teheti az étrend-kiegészítők használatát, vagy éppen a használatuk segítheti elő a kívánt cél elérését.”

A versenyszerűen sportolók a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés, a teljesítményfokozás és a testösszetétel kedvező irányba változtatása miatt használnak különböző készítményeket. Az élsportban az étrend-kiegészítők segíthetnek a megnövekedett tápanyagigény fedezésében, a sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozásában, a regeneráció idejének csökkentésében, a szervezet energiaellátásának javításában, a sportteljesítmény javításában és/vagy az edzéshez való adaptáció fokozásában. Nincs egységes szakmai álláspont a hivatásos sportolók étrendkiegészítésének indokoltságát illetően, de esetükben hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása (multivitaminok, fehérjekoncentrátumok stb.). Csak bevizsgált termékek használhatók, a pozitív doppingteszt veszélye miatt.

Bemutatnám a leggyakrabban használt kiegészítőket, illetve néhányat kiemelve közülük, amik a kerékpárosok körében is közkedvelt: Antioxidánsok – Olyan anyagok, amelyek gátolják a szabad gyököket. Vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket, növényi anyagokat tartalmaznak. Ezek említésre kerültek a vitmainok, ásványi anyagok fejezetében. Leggyakrabban tabletta vagy kapszula formában fordulnak elő, illetve hozzáadják őket a szénhidrát és fehérje alapú izomtömegnövelő táplálékkiegészítőkhöz is.

Kreatin - A kreatin természetes forrásai a húsok és a halak. Az izomzatban az ATP regenerálásához szükséges a kreatinfoszfát, márpedig a kiegészítés növeli az izomzatban a kreatin és kreatin-foszfát mennyiségét, így javíthatja a teljesítményt. Súlyosabb mellékhatása ajánlott adagolás esetén a vizsgálatok szerint nincs, vese- vagy májkárosodás, rákkeltő hatás nem volt igazolható. Feltételezik, hogy fokozza a sportolók izomgörcseinek gyakoriságát, ezt azonban nem támasztják alá a kutatások. A személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg támadó hasmenést és izomgörcsöket. Testtömegnövelő tulajdonsága nem minden sportban előnyös. Az izomzat kreatintartalmának növelését célzó kiegészítés során az atléták 5-10 g kreatinhoz legalább 30-35 g, de még gyakrabban 80-100 g glükózt adnak. A töltési fázisban felvett napi 20-25 g kreatin így 160-400 g/nap glükóz elfogyasztásával járhat, ami nem feltétlenül kedvező hatású. A testtömeget nem zsírfelhalmozódással gyarapítja, hanem sok vizet köt meg az izomzatban. Gyorserő sportoknál, kerékpárban időfutam versenyzőknél segíthet az eredményességben.

Fehérjeturmixok – Ezek por alakú, vízzel vagy tejjel összekeverhetőek, s italként fogyasztható. A protein alapú készítmények egy vagy több fehérjetípust tartalmaznak: tejsavó, kazein, szója, tojás. A fehérjeszintet és a funkcionális tulajdonságokat figyelembe véve a savófehérje-készítményeknek van a legjobb hatásuk. Különösen magas bennük az elsődleges aminosavak aránya és magas a szerteágazó láncú aminosavak tartalma is. Szükségessége a téli erőedzések alkalmával kerül előtérbe, továbbá a versenyperiódusban is, amikor megeröltető edzések, hegyi szakaszok vannak versenyeken. Megőrzik az izomzatot, s erőedzések alkalmával az izomtömeg és erő növelésében is szerepük van.

Táplálékkiegészítők: igen vagy nem?

Ma már gyakorlatilag kész tényként kezelhető, hogy a táplálékkiegészítők szükségesek a mai kor embere számára. A táplálékkiegészítők fogyasztása azért fontos, mert annyira egyoldalúan eszünk, és olyan mértékben veszünk magunkhoz szennyezett anyagokat, hogy teljesen kiüresedik a szervezetünk azokban, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. Mivel lemondtunk és leszoktunk a nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztásáról, tiszta vizet szinte egyáltalán nem iszunk, így mindenképpen szükségessé váltak a táplálékkiegészítők.

Forrás: Egri Norbert: Kerékpárosok táplálkozása a felkészülés és a versenyzés periódusaiban

Optimális körülmények között bőrünk felső szarurétege önmagát hidratálja, ám ezt a feladatát nem tudja kielégítően ellátni. A túl gyakori fürdés vagy a sok napsütés, sőt a szárító hatású szappanok és kozmetikumok sokat árthatnak neki, éppen emiatt szükséges annyira a bőrápolás alapvető ismereteit elsajátítani, lássuk hát a következőket:

Mik a bőrápolás szükséges lépései, ha száraz a bőrünk

A tejsav lehámlasztja az elhalt sejteket, és fokozza a bőr ned­vességmegtartó képességét is, ezért áztassunk egy kéztörlőt hideg tejbe, és helyezzük a különösen száraz vagy irritált felületre. Hagyjuk rajta 5 percig, majd finoman öblítsük le a bőrt, hogy egy kevés tejsav rajta maradjon. Egy másik remek alternatíva, hogy engedjünk meleg vizet a kádba, adjunk hozzá 2 pohár ke­serűsót, és néhány percig áztassuk benne magunkat. Amíg a bőrünk nedves, a kérges területeket néhány marék keserűsóval be is dörzsölhetjük. Meg fogunk lepődni, milyen bársonyosnak érezzük a bőrünket fürdés után. Néhány szál szárított mosza­tot is tehetünk a vízbe, hogy fokozzuk a puhító hatást. Szintén jó praktika lehet az aloe vera. Mivel a zselében található savak elpusztítják az elhalt hámsejteket! Vágjunk le a tövénél egy levelet a növényről, majd hámozzuk le a külső, zöld bőrszövetet, és a zselével kenjük be a bőrünket.

A száraz bőr a leggyakoribb bőrtípus. Jellemzői: zsír- illetve vízhiány, a bőr hámlik, gyakran viszket, tapintása érdes, durva felületű. Mindezek mellett vannak olyan bőrbetegségek, mint például a neurodermitis, melyek tünetei szintén a száraz, durva, viszkető bőr, ekcéma. Döbbenetes, hogy ma a lakosság 20-30%-át érintik az ekcémás megbetegedések!

A bőr felborult védekező rendszere

A száraz bőrnél elsősorban a bőr sejtjei közötti zsírok (a szaruzsír) szerkezete változik meg, egyidejűleg csökken a nedvességtartalma is. Egészséges bőrnél a fent említett zsíros és nedves faktorok szabályosan sorakoznak egymás mellett, így egy többnyire zárt, áthatolhatatlan védőgátat alkotnak. Ez az ún. barrier-réteg véd a külső káros anyagokkal szemben, illetve megakadályozza a bőr természetes nedvességtartalmának az elvesztését. Ha a barrier-réteghez szükséges anyagok hiányoznak, nem épülhet fel a bőr egészséges védekezőképessége. Következménye: a bőr kiszárad, s védtelen a bőrre kerülő, külső káros anyagokkal szemben

Mi zavarhatja meg a bőr védekezőképességét?

A szaruzsír hiánya lehet öröklött tulajdonság, de ezen kívül számos külső tényező is befolyásolhatja a bőr védekezőképességét, a barrier-réteg állapotát. A helytelen bőrápolás mellett elsősorban számos arctisztító készítmény agresszív tenzidtartalma egyszerűen „kimossa” a bőr szaruzsírját, ami a sérült barrier-réteget még tovább gyengíti. Éppen ezért az ilyen bőrt olyan arctisztító tejjel kell tisztítani, amely a bőr telítetlen zsírsavjaihoz leginkább hasonlító növényi olajokkal enyhén „visszazsírosítja” azt.

Kőolajszármazékok a kozmetikumokban

A kozmetikumokban nagyon gyakran előforduló kőolajszármazékok (ásványi olajok, ásványi viaszok), szilikonolajok is felborítják az egészséges barrier-szerkezetet. Miért? Az egészséges barrier-réteg lipid- és nedvességtartalmának aránya meghatározott. Optimálisán véd a nedvességveszteséggel szemben úgy, hogy a felesleges nedvességet „kiengedi” a bőrből. Ha a bőrt egy áthatolhatatlan filmmel (amit a kőolajszármazékok, szilikonolaj okoznak) lezárjuk, a felesleges nedvesség nem tud a bőrből távozni. A zsírnedvesség háztartás aránya felborul, a barrier-réteg elveszíti duplarétegű szerkezetét. Ezzel magyarázható, hogy ha a kőolajszármazékot tartalmazó arckrémek használatát abbahagyjuk, akkor hirtelen megnő a bőr nedvességvesztése, s átmenetileg romlik a bőr állapota is. Nem véletlenül beszélhetünk ma már a bőrápolásban „paraffinfüggőségről”. Ugyanez a függőség alakul ki azoknál, akik kőolajszármazékot tartalmazó ajakápolót használnak!

Egészséges barrier-védelem

A száraz bőr ápolásánál feltétlenül gondoskodni kell az ép barrier-réteg visszaállításáról, illetve az elveszített nedvesség pótlásáról. A hiányzó szaruzsírt elsősorban ceramidok, liposzómák és gamma-linoleinsav (mint pl. Belico Basic Care II), az elveszített nedvességet pedig hialuronsav formájában (Belico Concentrate II, Sensitive Care I) pótolhatjuk a bőrben. Mindenképp kerülni kell a bőr védekező rétegét romboló összetevőket.

Nem mindegy, hogy milyen zsírt pótolunk!

Miért nem segít sokszor az értékes növényi olajokat tartalmazó arckrém sem? A faggyúcsatornából a bőr felszínére kerülő faggyú (a bőr természetes hidro-lipid rétegének a része) nem pótolja a szarurétegben lévő zsírokat! Ezért még a legtisztább jojobaolaj (ami nagyon hasonlít a bőr faggyújához) sem segít a hámló, durva, érdes bőrnél, mivel ez utóbbinál a szaruzsír pótlására van szükség! Nagyon gyakran azonban a száraz, zsírhiányos bőrnél mindkét lipidfajta hiányzik. A maximális bőrképjavulást akkor érhetjük el, ha a bőrápoló termékekkel mindkét zsírfajtát (szaru és faggyú) és az elveszített nedvességet is pótoljuk.

Forrás: Szépségvár: Érzékeny, száraz bőr

Bőrápolás otthon

A legapróbb, leghétköznapibb dolgokkal is tehetünk a bőrünk egészségéért – nem kell feltétlenül súlyos tízezreket áldoznunk a bőrápolás oltárán. A szép és egészséges bőr érdekében, fontos, hogy otthonunkban megfelelő páratartalom uralkodjon, ne hagyjuk, hogy a sivatagi levegő káros hatása akadályozza a bőrápolás hasznos hatásait. Akár hisszük, akár nem, a bőrápolás témakörébe tartozik a szappanunk vagy a fürdővizünk minősége, a helyes táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel és a napon töltött órák száma is.

Most memória és memóriafejlsztés témakörében szeretnék Veletek megosztani egy érdekes olvasnivalót:

A madraszákban - csakúgy, mint más muszlim iskolákban - bevett szokás volt az állandó ismétlés, mely a memorizálást segítette. Neves jogi szakértők úgy emlékeztek vissza diákkorukra, hogy 5-10 alkalommal is ismételgették a jogi szövegeket, hogy jól emlékezetükbe véssék azokat. Egy muszlim mondás szerint "A tanulás olyan város, amelyikben az egyik tartópillér a memória, a másik a megértés."[216] A 19. századi spanyolországi történész, Ribera y Tarrago még könnyen (!) el tudta képzelni, hogy az ember képes megtanulni egy 10-20.000 sorból álló költeményt, ha annak epizódjai és cselekményei összeforrnak és érzékelhető egységet alkotnak. Ám a korabeli források szerint a középkori muszlim világ tudósai ennél nagyobb teljesítményekre is képesek voltak: sokan közülük valóban az utolsó betűig megtanulták a Korán szövegét, és az Iszfahání által írott Dalok Könyvét is gond nélkül bemagolták a maga kb. 2500 oldalnyi, verseket és anekdotákat tartalmazó szövegével.[217] Érzékelhető tehát, hogy az, amit ma "memorizálásnak" nevezünk, nem is hasonlítható nagyságrendileg a muszlim diákok tanulási formájához. Al-Zarnúdzsí művében többször is utalt arra, hogy Allah az, aki a tanulót mindenben segíti (még a memorizálásban is), ám emellett kifejtette, hogy a diák önálló erőfeszítései is szükségesek.

Az eredményes memorizálás nagy mennyiségű szöveg esetében elképzelhetetlen lett volna segédletek nélkül. A diákok (és tanárok) legfőbb segédeszközeit azok a könyvek jelentették, melyekben úgy foglalták össze egyes tudományok, tudományágak "lényegét", hogy megkönnyítsék a memorizálást. Olyan sajátos didaktikai irodalom jött így létre az arabok körében, mely ugyan az ókortól napjainkig minden népnél fellelhető, de amelynek az iszlám világában tapasztalható változatossága és elterjedtsége egészen sajátos. A könnyebb megtanulhatóság érdekében az arab szerzők irodalmi formákban írták meg tudományos mondandójukat. Az aforizma-gyűjtemények, az ókori és muszlim szerzők műveiről készült kivonatok, szinopszisok, a katekizmus-szerű összefoglalások, a faformát utánzó, ágrajz alakú táblázatok és a didaktikus tanköltemények az oktatás minden szintjét áthatották.[218]

Ez utóbbi műfaj darabjai, a didaktikus költemények jelen voltak a csillagászat, matematika, orvoslás tanítása során éppúgy, mint a jog és a nyelvtan tanulásánál; e két utolsó tudomány alaptételeinek, szabályainak elsajátítása során különösen fontosak voltak. A didaktikus költemények óriási mértékű elterjedése szorosan összefüggött az iszlám felsőszintű oktatási intézményeinek kibontakozásával, ahol nagyban építettek a tanulók memóriájára. Egy korabeli arab mondás szerint "Akinek nincs a tudomány a mellkasában [azt hitték, a megtanultak a szívben raktározódnak el], képtelen lesz válaszolni a hozzá intézett kérdésekre." Egy másik műben az állt, hogy "Megtanulod a tudományokat, de (memorizálás nélkül) olyan lesz ez, mintha egy kosárba dobálnád. És ha azután nem vésed az emlékezetedbe? Ha így teszel, sosem győzedelmeskedsz, mivel csak az győz, aki memorizálja is (az ismereteket), miután megértette azokat."[219] Abdul Latíf al-Bagdadí az alábbiakat írta erről: "Elolvasván egy könyvet, minden erőtökkel azon legyetek, hogy azt kívülről megtanuljátok, és megértsétek a jelentését. Képzeljétek el, hogy ha egyszer eltűnne is a könyv, szövegét ismerve tudnátok nélkülözni, és nem kellene bánkódnotok elvesztése miatt..."[220]A neves polihisztor, az andalúziai Ibn Hazm (994-1063) is azt írta, amikor Sevillában elrendelték könyvei elégetését:

"Ha elégeted a papírt, nem égeted el

Azt, amit a papír elzár, mivel ez a

keblemben van,

Velem jön, bárhová is megyek...

Ott lesz, ahol én tartózkodom,

És eltemetik velem a sírba..."

forrás: Kéri Katalin - Nevelésügy a középkori iszlámban

Memóriafejlesztés régen és most

Megmondom őszintén, nagyon meglepődtem, hogy a régi kor embere ilyen erős volt memóriafejlesztés szintjén. Nem is tudom, manapság kinek lenne kedve, ideje és képesség megtanulni egy egész könyvet szóról szóra. A régi kor embere sokszor kénytelen volt ilyen megoldásokat választani, és fejben tartani megannyi tudást, hogy azt átadhassa másoknak. A mai kor emberének rendelkezésére áll számos technikai eszköz, mégis ugyanúgy szükségünk van jó emlékezetre és ezáltal a memóriafejlesztésre. Hiszen már egész apró korban meg kell tanulnia a gyermeknek a különféle ismereteket, hogy eligazodjon a világban.