Az egyik legeredményesebb módszer arra, hogy természetes úton növeljük sportképességeinket, és érjük el erőnléti céljainkat, ha a hatékony edzésmódszert kombináljuk az optimális táplálkozással és táplálékkiegészítők szedésével. Azonban ez a mai teljesítménykényszer nyomása alatt az élsportban hihetetlenül kevés. Külső-belső támogatásra van szüksége a szervezetnek, hogy a követelményeknek eleget tudjon tenni. Nagy számú termék van forgalomban: porok, tabletták, italok, és egyéb készítmények. Bizonyos fajtáik teljesítményfokozók, növelik a munkaképességet, erősítik az izomszöveteket, fokozzák a zsírégetést, növelik az izomtömeget, növelik az erőt, és az állóképességet.

Az étrend-kiegészítőket több szempontból csoportosíthatjuk. Többek közt a használat célja vagy a hatóanyag szerint.

A használat célja szerint a táplálékkiegészítők lehetnek: 

1. „kényelmi” termékekről (energiaszeletek, sportitalok),
2. izomtömeg-növelőkről (tömegnövelők, kreatin),
3. fogyókúrás kiegészítőkről (króm, CLA,),
4. teljesítményfokozó szerekről (kreatin, koffein, sportitalok).

Hatóanyagukat tekintve, vannak:

Olyan készítmények, amelyeknek a hatóanyaga táplálkozásunk egy vagy több összetevője: a. az emberi egészséghez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmazó termékek (fehérje-, szénhidrát-, vitamin-, ásványianyag- stb. tartalmú készítmények), b. nem nélkülözhetetlen, de rendszeresen és régóta fogyasztott anyagokat tartalmazó termékek (kreatin-, karnitin-, koffein- stb. tartalmú készítmények). II. Hormonális, növényi és egyéb eredetű készítmények (prohormonok, gyógyszerek, gyógynövénytartalmú és ezek hatóanyagait szintetikus formában tartalmazó termékek).

„Az étrend-kiegészítők fogyasztói három fő csoportba oszthatók a fizikai aktivitás szempontjából: fizikailag inaktív fogyasztók, szabadidő-sportolók, hivatásos sportolók. A különböző csoportok tápanyagigénye nagymértékben különböző, ezért az étrendkiegészítő használata a három csoportban más-más megítélés alá esik(…) Feltehetőleg a szabadidősportok is jelenthetnek olyan nagy fizikai megterhelést, amely szükségessé teheti az étrend-kiegészítők használatát, vagy éppen a használatuk segítheti elő a kívánt cél elérését.”

A versenyszerűen sportolók a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés, a teljesítményfokozás és a testösszetétel kedvező irányba változtatása miatt használnak különböző készítményeket. Az élsportban az étrend-kiegészítők segíthetnek a megnövekedett tápanyagigény fedezésében, a sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozásában, a regeneráció idejének csökkentésében, a szervezet energiaellátásának javításában, a sportteljesítmény javításában és/vagy az edzéshez való adaptáció fokozásában. Nincs egységes szakmai álláspont a hivatásos sportolók étrendkiegészítésének indokoltságát illetően, de esetükben hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása (multivitaminok, fehérjekoncentrátumok stb.). Csak bevizsgált termékek használhatók, a pozitív doppingteszt veszélye miatt.

Bemutatnám a leggyakrabban használt kiegészítőket, illetve néhányat kiemelve közülük, amik a kerékpárosok körében is közkedvelt: Antioxidánsok – Olyan anyagok, amelyek gátolják a szabad gyököket. Vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket, növényi anyagokat tartalmaznak. Ezek említésre kerültek a vitmainok, ásványi anyagok fejezetében. Leggyakrabban tabletta vagy kapszula formában fordulnak elő, illetve hozzáadják őket a szénhidrát és fehérje alapú izomtömegnövelő táplálékkiegészítőkhöz is.

Kreatin - A kreatin természetes forrásai a húsok és a halak. Az izomzatban az ATP regenerálásához szükséges a kreatinfoszfát, márpedig a kiegészítés növeli az izomzatban a kreatin és kreatin-foszfát mennyiségét, így javíthatja a teljesítményt. Súlyosabb mellékhatása ajánlott adagolás esetén a vizsgálatok szerint nincs, vese- vagy májkárosodás, rákkeltő hatás nem volt igazolható. Feltételezik, hogy fokozza a sportolók izomgörcseinek gyakoriságát, ezt azonban nem támasztják alá a kutatások. A személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg támadó hasmenést és izomgörcsöket. Testtömegnövelő tulajdonsága nem minden sportban előnyös. Az izomzat kreatintartalmának növelését célzó kiegészítés során az atléták 5-10 g kreatinhoz legalább 30-35 g, de még gyakrabban 80-100 g glükózt adnak. A töltési fázisban felvett napi 20-25 g kreatin így 160-400 g/nap glükóz elfogyasztásával járhat, ami nem feltétlenül kedvező hatású. A testtömeget nem zsírfelhalmozódással gyarapítja, hanem sok vizet köt meg az izomzatban. Gyorserő sportoknál, kerékpárban időfutam versenyzőknél segíthet az eredményességben.

Fehérjeturmixok – Ezek por alakú, vízzel vagy tejjel összekeverhetőek, s italként fogyasztható. A protein alapú készítmények egy vagy több fehérjetípust tartalmaznak: tejsavó, kazein, szója, tojás. A fehérjeszintet és a funkcionális tulajdonságokat figyelembe véve a savófehérje-készítményeknek van a legjobb hatásuk. Különösen magas bennük az elsődleges aminosavak aránya és magas a szerteágazó láncú aminosavak tartalma is. Szükségessége a téli erőedzések alkalmával kerül előtérbe, továbbá a versenyperiódusban is, amikor megeröltető edzések, hegyi szakaszok vannak versenyeken. Megőrzik az izomzatot, s erőedzések alkalmával az izomtömeg és erő növelésében is szerepük van.

Táplálékkiegészítők: igen vagy nem?

Ma már gyakorlatilag kész tényként kezelhető, hogy a táplálékkiegészítők szükségesek a mai kor embere számára. A táplálékkiegészítők fogyasztása azért fontos, mert annyira egyoldalúan eszünk, és olyan mértékben veszünk magunkhoz szennyezett anyagokat, hogy teljesen kiüresedik a szervezetünk azokban, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. Mivel lemondtunk és leszoktunk a nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztásáról, tiszta vizet szinte egyáltalán nem iszunk, így mindenképpen szükségessé váltak a táplálékkiegészítők.

Forrás: Egri Norbert: Kerékpárosok táplálkozása a felkészülés és a versenyzés periódusaiban