Sokszor halljuk, hogy mennyire fontos fejlesztenünk logikánkat, illetve megtartanunk annak frissességét. Gyermekkorban a legcélszerűbb mindezt játékosan tenni, hogy csemeténk ne érezze kényszernek a tanulás folyamatát! De ahhoz, hogy helyes döntést tudjunk hozni, mikor a játék kiválasztására kerül sor fontos tisztában lennünk néhány alapfogalommal.
Mi is az a logika? A logika szó a görög logosz szóból ered. Ez az ógörög szó többféle, egymással valamelyest rokon jelentéssel bírt: szó, gondolat, beszéd, érv, bölcsesség, fogalom, szabály, törvény jelentésekben volt használatos. Mai jelentéséről összegyűjtöttem néhány ide vonatkozó idézetet különböző forrásokból. ˝
A magyar nyelv értelmező szótára szerint.
A filozófiának az az ága, amely a gondolkodás alapformáit, törvényeit vizsgálja és rendszerbe foglalja.
Ésszerű, következetes gondolkodás, ill. erre való képesség.
A dolgok, események, jelenségek között tapasztalható, gondolkodással felismerhető összefüggés, törvényszerűség. Annak ellenére, hogy mára a logika egy jól körülhatárolt tudományágat jelöl, mindenkinek egy kicsit mást jelent, esetleg több dolgot egyszerre. Vegyünk szemügyre néhány logikával kapcsolatos a kifejezést a magyar nyelvben: „józan paraszti logika”, „Ez így logikus!”, „a dolgok/természet (saját, belső) logikája”, „logikátlan”, „női logika”, „logikai bukfenc”„ebben van logika!” stb. Ezek a szavak, kifejezések a logika hétköznapi jelentését, jelentéseit illusztrálják. Ebből a néhány példából is kitűnik, milyen gyakran használjuk a ˝ logika szót a mindennapi életben. Itt általában a hétköznapi logikára gondolunk a szónak a fenti értelmező szótárbeli 2. és 3. jelentésében.
Egy régi fakultatív gimnáziumi logikatankönyv bevezetőjéből: „Mikor szoktuk azt mondani valakire, hogy logikusan gondolkodik, jó logikája van? Általában akkor, ha az illető jól tudja rendszerezni az ismereteit; helyesen ismeri fel az összefüggéseket; nem lehet látszatösszefüggések felállításával, hamis érvelésekkel becsapni.” Mérő László Új észjárások című könyvében összefoglalóan így fogalmaz: „A logika a helyes következtetés tudománya.” Hétköznapi logika Mindennapi életünkben nap mint nap, szinte minden percben következtetéseket vonunk le rendelkezésünkre álló információkból. Ezek az információk az eseteknek csak egy kis részében verbális jellegűek, sokszor képek, nem verbális hanghatások, vagy akár szagok, tapintásérzet formájában érkezik hozzánk. A következtetéseket legtöbbször nem tudatosan gondoljuk át, Általában ismeretlen, új helyzetekben illetve fontosabb döntések előtt vagyunk tudatosabbak, a jól ismert, régóta berögzült következtetési mintákat szinte automatikusan alkalmazzuk. Nagyon eltérő tehát következtetéseink tudatosságának foka például ha meg kell terveznünk egy ismeretlen ˝ útvonalat, illetve ha a közlekedési lámpa zöldre vált, és mi elindulunk az út túloldalára. Az előbbi példa részben szokatlan, új helyzet elé állított minket, az utóbbi mögött hosszú évek automatizmusokká fejlődött tapasztalata húzódik meg. Ismét Mérő fogalmazásában [ ˝ 9]: „Ha az autóban nincs benzin, nem indul el. Ezt a következtetést tökéletesen logikusnak tekintjük, definíciónk szerint jogosan, hiszen helyes. Nem is nagyon vizsgáljuk, mitől tekintjük ezt a következtetést helytállónak, annyira magától értetődő számunkra. (...) Elfogadtuk, hogy bizonyos események megléte szükségszerűen maga után von más eseményeket, amelyek vizsgálatával nem érdemes külön vesződni, mivel a dolog természete miatt úgyis igazak. Ebben az esetben a dolgok logikájáról beszélhetünk.”
Logikai játékok, játékos tanulás
A logikai játékok minden korosztály számára remek kikapcsolódást jelenthetnek, emellett pedig felettébb hasznosak is. A logikai játékok kis korban nagyban segítik a gyermekek megfelelő szellemi fejlődését, idős korban pedig hozzájárulnak a memória megőrzéséhez. Így a logikai játékok akár az egész család számára remek és hasznos kikapcsolódást jelenthetnek.
Forrás: Horváth Ágnes: LOGIKAI FELADATOK középiskolásoknak
