Az elhízás pathogenezise
Az elhízás kialakulásának okai komplexek és multi-faktoriálisak. Legegyszerűbben megfogalmazva az elhízás az energia egyensúly hosszabb ideig tartó felborulása következtében alakul ki, amelyet a súlytöbblet fenntartásához elegendő, tartósan megemelkedett energia bevitel tart fenn.
A biológiai (beleértve a genetikai, epigenetikai faktorokat is), a viselkedési és a környezeti tényezők közötti kölcsönhatások szerepet játszanak az energiaegyensúly és a zsírtárolás folyamatában. A nagy energia-denzitású étrend, az alacsony fizikai aktivitás, a mozgásszegény életmód, az evészavarok mind szerepet játszanak az elhízás kockázati tényezői között.
Az energia-egyensúly megváltozásának okai
Keresni kell az energia-egyensúly felborulásának okait, azaz hogyan és miért alakult ki a testtömeg növekedése. Az energia-egyensúly megváltozásának hat alapvető oka lehet: környezeti, genetikai, stressz és pszichés tényezők, gyógyszerek, egyes életszakaszok: (korai gyermek- és felnőttkor, terhesség és szülés után, menopausa) és bizonyos események (a dohányzás elhagyása, házasságkötés, a sportolás abbahagyása, szabadság).
Az alábbi okok vezethetnek elhízáshoz:
- A modern életstílus szerepe.
- Egyes ritka génmutációk, amelyek már kora gyermekkorban manifesztálódnak.
- Általában a morbid obesitas nagyobb valószínűséggel fejlődik ki genetikai háttérrel, mint a túlsúly, amely rendszerint környezeti okokra vezethető vissza.
- A pszichés stressz hatásai a testtömegre.
- Egyes gyógyszerek növelhetik a testtömeget.
- A gyermek- és fiatalkori elhízás kockázati tényező az élet későbbi szakaszában kialakuló elhízáshoz. A késő gyermekkori elhízás nagyobb kockázatot jelent.
- A terhesség és a menopausa kritikus szakaszai az elhízás kialakulása szempontjából. A menopausa utáni testtömeg gyarapodás kivédhető az életmód megváltoztatásával.
- A menopausa utáni hormonpótló kezelés csökkenti a testzsír (főleg a felső testfél) növekedését.
- Bizonyos események, mint pl.: házasságkötés, szabadság alatt, sportolás abbahagyása a testzsírtartalom növekedése irányában hatnak.
- A dohányzás abbahagyása az első évben általában 5-6 kg-os testtömegnövekedést okozhat.
- A fogyókúra iránti motiváció hiánya, vagy a sikertelen fogyókúrák sora nehezíti a testtömeg csökkentést.
- A pszichés faktorok szerepe a túlsúly és az elhízás kialakulásában, főleg a korai életkorban.
A túlsúly és az elhízás epidemiológiája
Európában az elhízás gyakorisága férfiak körében 10-25%, míg nők esetében 10-30% közötti sávban mozog. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi évtizedben 10-40%-kal nőtt az elhízottak száma a legtöbb európai országban.
Az európai országok többségében több mint 50%-os gyakoriságú a túlsúly és az elhízás együttes előfordulása. A 36 vizsgált országból vagy régióból, ahol mindkét nemre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok, csak 14-ben találták az elhízást férfiak esetében gyakoribbnak, viszont mind a 36 ország esetében a férfiaknál volt nagyobb arányú a túlsúly előfordulása.
Túlsúly - elhízás vizsgálatai
Fizikális vizsgálat
- testtömeg mérés (lehetőleg mindig azonos körülmények között, azonos napszakban és ruházatban) kg-ban
- testmagasság mérése és méterben történő kifejezése (fontos ennek pontos meghatározása, mert a BMI számolásakor hibát eredményezhet mindkét irányban)
- a fentiekből BMI számítás (kg/m2 )
- haskörfogat mérés (cm)
- nyakkörfogat mérés (cm)
- vérnyomásmérés (megfelelő mandzsettával!)
- az elhízással összefüggő betegségek feltérképezése (diabetes, hypertonia, dyslipidemia, kardiovaszkularis betegségek, légzőszervi eltérések, izületi problémák, nem-alkoholos zsírmáj, alvási apnoe)
- acanthosis nigricans jeleinek keresése, amely insulin rezisztenciát jelezhet 13
Laboratóriumi vizsgálatok
Minimálisan az alábbiak:
- éhomi vércukor
- lipid profil (összkoleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid)
- húgysav
- pajzsmirigy funkció (TSH)
- májfunkció
- vesefunkció
- ha nincs cukorbetegség, orális glukóz terhelés (75 gramm glukózzal)
- vizeletvizsgálat
- Na, K ionok
Kardiovaszkuláris vizsgálatok:
- EKG
- szív UH, ha szükséges
- ABPM, ha szükséges (dipper, non-dipper jelleg megállapítására)
Hormonvizsgálatok:
Cusing syndroma (centralis és perifériás) irányában, ha szükséges. Máj enzim eltérések esetén, ha felmerült a nem-alkoholos zsírmáj gyanúja, akkor hasi UH vizsgálat.
Testösszetétel meghatározás
A mindennapi gyakorlatban a haskörfogat mérésével diagnosztizálhatjuk a hasi típusú elhízást. A testösszetétel eszközös (egész testet mérő, multifrekvenciás bioimpedancia készülék (sBIA) pl. InBody, illetve DEXA) mérése ajánlható, de a mindennapos gyakorlatban nem tartozik a kötelezően elvégzendő vizsgálatok körébe. Legpontosabban sBIA-val, DEXA-val határozhatjuk meg a testösszetételt, amelyeknek helyük van az obezitológiai központokban. MRI, illetve CT 14 vizsgálatoknak a zsíreloszlás meghatározásában (pl. subcutan, izomszövet, cardialis) van kiemelkedő szerepe az obezitologiai központokban.
A túlsúly veszélyei
A túlsúly veszélyei között megtaláljuk a magas vérnyomást, szív és érrendszeri megbetegedéseket. Hátrányosan befolyásolja a fogamzóképességet, és növeli a daganatos megbetegedések lehetőségét. A túlsúly veszélyei egyre inkább érintik Európa lakosságát, sokaknál cukorbetegséghez is vezethet.
forrás: Szerkesztette: Dr. Simonyi Gábor, Dr. Pados Gyula, Dr. Bedros J. Róbert: Az elhízás kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei
