Testi-lelki öregedés
Az öregedés nem csak fizikailag, hanem mentálisan is megviseli az ember: testünk változásai korlátok közé szoríthatnak minket, értékrendünk megváltozik.
Az évezredek során az átlagos emberi élettartam lassan nőtt, hiszen a kedvezőtlen külső körülmények, háborúk, éhezések, járványok, csecsemőhalandóság stb. lassan megszűntek ill. jelentősen csökkentek. A hosszabb élettartam egyúttal azt is jelenti, hogy meghosszabbodott az idős kor periódusa, egy olyan korszak, ami biológiailag, pszichoszociálisan, gazdaságilag, pénzügyileg, egészségi szempontból markánsan eltér az aktív kortól. A fejlett ipari országokban az idős lakosság egyre nagyobb részét alkotja a társadalomnak, azaz egyre kevesebb ember kényszerül eltartani egyre több idős, általában megrokkant egészségű embert. Nem elégedhetünk meg tehát az átlagéletkor meghosszabbításával, legalább olyan fontos, hogy az életminőség is javuljon. A társadalom közérzetét jelentős mértékben megszabja az időskorúak szomatikus állapota (is), amely meghatározó jelentőségű az életminőség szempontjából, az egyik legfontosabb tényező a támogató családi, baráti háttér. A magány, a hozzátartozók, barátok hiánya súlyos nehézséget jelent az öregség elviselésében. Az időskorral foglalkozó tudomány a gerontológia, kétféle életkort különböztet meg: – kronológiai kort, azaz a naptári, anyakönyvi életkort – biológiai életkort akkor alkalmazzuk az életkor meghatározásához, amikor a szervezet tényleges, fiziológiás állapotát vesszük figyelembe. Ismeretes, hogy az ember elvben akár 120 évet, vagy még hosszabb időt is megérhet. Jelenleg sajnos különböző betegségek, egészségkárosító tényezők ezt még megrövidítik. Az újabb medicinális felfedezések, a lényegesen jobb társadalmi-gazdasági, higiénés viszonyok, a preventív szemléletű egészségmegőrzés széleskörű elterjedése egyre inkább a figyelem középpontjába állítja az öregedés kérdéskörét. Jól ismert, hogy az idült nem fertőző betegségek, mint daganatos betegségek, szív-és érrendszeri kórképek, anyagcsere betegségek nemcsak korai halálozást, hanem jelentős életminőség romlást, rokkantságot is előidéznek.
A „boldog” időskorhoz vezető út: Az öregség általánosan elfogadott erénye a higgadtság. Ez türelmesebbé tesz másokkal, de önmagunkkal szemben is. Ez az erény segít megérteni a másik embert, elfogadni a másik, tőlünk esetleg teljesen eltérő gondolkodást is. Mindez összefügg a szeretet képességének kiteljesedésével. A türelem, a tolerancia, a bölcs megértés, a szeretetre való képesség az időskor leginkább pozitív tulajdonságai közé tartozik. Aki a pozitív változásokat veszi észre az évek múlásával, annak megadatik a boldog idős kor, amikor is megmarad a jövőre tervezés képessége, az önzetlenség, humorérzék, amely elégedettség érzéssel jár együtt. Lehetőségek – nagyszülő szerep – kapcsolattartás a korábbi munkahellyel – egyéb társas kapcsolatok – társadalmi szerepvállalás. Az időskori egészségmegőrzés négy kulcsfontosságú eleme: – szellemi aktivitás megőrzése – fizikai aktivitás megőrzése – egészséges táplálkozás – rendszeres orvosi ellenőrzés Minél tartalmasabb volt az idős ember aktív élete, annál színesebb időskorra számíthat. A gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése alapfeltétele a nyugodt, kiegyensúlyozott öregségnek. Fel kell készülni az öregkorra, megfelelő életfilozófiára kell szert tenni A társadalom magatartásán is változtatni szükséges, a környezet legyen befogadó, empatikus, hogy az idős ember állandóan érezze, hogy egyenjogú tagja a közösségnek. Egy társadalom fontos értékmérője, hogyan bánik az idősekkel. A hazai tudományos élet egyik legismertebb gerontológusa dr. Iván László professzor gyakran tart előadást az egészséges öregedés titkairól. Ezeken a prezentációkon tudományos tényekkel és a mindennapi élet példáival támasztja alá, hogy az öregedés nem egyenlő a betegséggel, a környezettől, családtól való elszigetelődéssel. „Tudomásul kell vennünk, hogy a jó öregedést az egészség, a tevékeny élet, érzelmi-hangulati állapotunk, társas kapcsolataink, anyagi biztonságunk és hasznosságunk tudata határozza meg, és mindezek karbantartása saját feladatunk is” – hangsúlyozza a professzor.
Napjainkban, hazánkban is azt tapasztalhatjuk, hogy az idős emberek megpróbálnak önállóan élni, ameddig csak el tudják látni magukat (a házastársuk elhalálozása után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal). Nem áll ellentétben ezzel a törekvéssel, hogy a független életvitelt támogató családi kapcsolatoknak egyre erőteljesebb szerep jut az idős emberek életében. A mindennapi gyakorlatban is élő, családi kapcsolatoknak igen nagy szerepe van az idősek mentális egészségében, pozitív közérzetében. Ha a fiatalabb családtagok igényt tartanak a szülők aktív munkájára, tanácsaira, az növeli az idős emberek ön- értékelését, munkakedvét, közvetetten az egészséges életvitel kialakításának szándékát. Nagy jelentőséggel bírnak tehát azok a törekvések, melyek az idősek életmódját javító, társadalmi kötelékek kialakítását, erősítését segítik elő. Nélkülözhetetlenek azok, a kívülálló számára jelentéktelennek tűnő kezdeményezések is, amelyek, az intenzív családi kapcsolatot nélkülöző idős emberek aktív életét támogatják. A következőkben bemutatunk néhány, a gyakorlatban is jól működő, kiváló kezdeményezést, melyek elősegítették és támogatták az aktív időskor gyakorlati megvalósítását.
Derűs időskor – aktív időskort támogató közösségi programok
Korai öregedés
Az öregedés nem feltétlenül, illetve nem csak fizikai folyamat, mely az ember életkorához köthető. A korai öregedés elsősorban lelki eredetű, ahogy mondani szokás, van, akiknek hamarabb kell felnőniük: bizonyos lelki traumák felgyorsíthatják a felnőtté válás illetve az öregedés folyamatát.
