Betlehemös
"Kovács Ferenc jegyez le egy 1935-beli betlehemezést: „Legutoljára elkészítettük a betlehemi templomot kemény papírból meg színes papírból. Szépen kifaragtuk benne a jászolt, meg a búcsún vettünk kisbabát, amit belefektettünk. Az volt a Jézuska, a másikat meg Szűz Máriának csináltuk meg. Szalmát is tettünk a jászol mellé. Megcsináltuk még a három királyt is. Az egyiknek a képit subickkal feketére kentük, az lett a szerecsenkirály.
A templomra még fényes csillagot ráragasztottunk. Attól volt fényes, hogy ezüstpapírt tettünk rá, meg üveget apróra törtünk, oszt ráragasztottuk. Mikor ez minden készen volt, a subások szereztek zsákokat, hogy abba tegyük, amit kapunk.” (Sallai Ferenc)
Magát a betlehemi játékot is közli Kovács, szintén Sallai elmondása alapján. Eszerint három subás és két angyal ad hírt Jézus születéséről egy életigenlő, élcelődő, vaskos humorú szövegkörnyezetben. Ez a szöveg azért érdekes, mert a kis Jézus köszöntésekor nem az aranyat, tömjént, mirhát vivő háromkirályok képe rajzolódik elénk, hanem a szegény juhászoké.
HARMADIK SUBÁS: Óh, édes kis Jézuskám, Miért nincs nékem annyi aranyom, Amit a lábod elé rakhatnék.
Mindennek dramaturgiai szerepe van, hisz indokolja a betlehemest záró, követelőző kéregetést:
ELSŐ SUBÁS: Bizony, én ebből a házból addig ki nem mék, Amíg egy meleg cipót a subám alá nem kapok.
MÁSODIK SUBÁS: Bizony én sem, Amíg egy szál kolbászt a nyakamba nem akasztok.
HARMADIK SUBÁS: Bujj ki, te piszkos szolgáló a sutból, Itt a kulacsom, adjál a legjobb borból! A legények december tízedikén elindultak, sorra vették a szomszédos falvakat, birtokokat, és csak szentestére értek haza. Ekkor a Tódáson kezdték a betlehemezést. Érkezésüket csengővel jelezték. Amennyiben a gazda kiment, és behívta, beljebb kerültek. Mire az összes házzal végeztek, kezdőtött az éjféli mise. Itt újra előadták a betlehemi játékot. Másnap, karácsony bőjtjén éjfélig Kürtösön betlehemeztek. A végére alaposan berúgtak. „Nehéz volt cipelni a betlehemi templomot, hát útközben földhön vágtuk, oszt úgy gyüttünk haza egy órára.” (Sallai Ferenc)
A begyűlt tetemes összeget Szanda Gyuri bácsival, a gulyással, aki a betlehemest betanította, elosztották. „Az én apámék 1918-1920 között játszották. Szanda Matyi bácsi, Gyuri bácsi apja, ő vót a hajdanai, régimódi gulyás, ő tanította őket. Vótak subába őtözve, akkor fiúkbúl angyal, vót Mária, fiúbúl, mög vót a három király, egynek be vót kormozva az arca, mer, ugye, egy fekete, s akkor úgy jártak házrúl házra. Éneköltek, így sorolta, s akkor vótak versök, de azt nem tudom.” (Lévai Lajos)
„A gyerökkoromba még vót. Ők jártak még falurúl falura is, a magyar vallásos községökbe, és akkor kaptak, nem számított neki, hurkát, kolbászt. És föl vótak őtözködve subába, mint annak idején az állatoknál a birkások. Vót itt egy Ződág, úgy hítták, egy embör, ő tanította be, szeretött mindig ilyen dógokba beáni. Ződágnak mondtuk, de a család Gunics vót. Összeátak (a legények), és aki kapható vót rá, Na, gyerünk, mönjünk! Én nem is annyira ügyeltem, hogy (hány subás volt, hány angyal). Olyasmi vót, subások. Miután kollektív lött, mán nem csináták. Ezöket (a mai gyermekeket) a tanár bácsi bíztatta, hogy hát ne hagyjuk el a régit. Mán most jönnek, úgy látom mindön évbe.” (Oláh Piros)
„Mikó kicsi vótam, nem a cigányok, hanem szögényebb magyar embörök, mán legényök jártak. Aztán mán szégyölték, akkó gyüttek a cigányok, ugyanúgy subába.” (Falkus Julianna)
„Azok csak figuráztak! Ők a román mintára csinálták, mint a kólinda ( colindă a román karácsonyi kántálás).” (Benedek Sándor)
„Hát bemöntek egy szobába, kettő-három asszony, mikor mennyi, s éneköltek. Asszonyok is, az a Csányinger Manci is, aki ott vót a Máltáná (cigány asszony, néhai Hamza Margit, mondják Csálinger Mancinak is), az
is járt a faluba. Itten átalába a cigányok jártak.” (Falkus Margit) Benedek Sándor az első szabad karácsonykor, 1990-ben kezdte újra a betlehemezést az iskolásokkal. Több betlehemest ötvöz a gyerekek száma és képessége szerint. Két-három csoport járja a falut december 24-én, jászollal, végül az éjféli misén játsszák el utoljára. A szövegeket Székelyföldről illetve Németországból kapta, a kisiratosi származású Némedi Jánostól. Az egykori, helyi betlehemes szövegét (szövegváltozatát?), úgy tűnik, csak az Iratosi kertek alatt őrzi."
forrás: Vajda Noémi: Öregapám mesélte
Mai játék: puzzle
Érdekes, korábban hogyan tartották a hagyományokat. Manapság nagy változásokon ment át a világ. Érdemes a gyereknek három éves kora után puzzle játékot is adni. A puzzle játéknak is van történelme, már játszották az ősi Kínában is.
