A mozgásfejlesztés jelentőségéről
A mozgásfejlesztés mind az egészséges, mint a sérült gyermekek számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen ennek segítségével már egészen pici korban meg lehet alapozni egy gyermek magabiztos fizikai fejlődését, mely a későbbiekben kihat lelki fejlődésére is.
Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési terve, az ajánlott játékok kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztési feladatainak megvalósítására. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy néhány esetben a játékokat adaptálni, módosítani kell a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva. A következőkben a különböző tevékenységi területeken belül ezekre az adaptációs lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmet.
A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A születéstől a kisgyermekkorig figyelemmel kísérik (szülő, gyermekorvos, védőnő), és fontosnak tartják a mozgás fejlődését. Ebben az életszakaszban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. A szülők ekkor még figyelik, hogy mikor fordul meg, mikor nyúl a tárgyak után, mikor ül, áll fel, mikor kezd járni. A járás megtanulása után azonban már általában kevesebb figyelmet fordítanak erre a területre. A fejlesztőprogramban fontos szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők. Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet! A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3–7 éves gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. A részképességzavaros gyermekek terápiájában kiemelt szerepet kap a mozgásfejlesztés. A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, amelynek a segítségével hatni lehet az idegrendszerre. A terápia célja a hibás funkciók leépítése, helyes irányba terelése. Az óvodában kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg. A szabad játékban a gyerek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező testnevelési foglalkozásokon. Speciális fejlesztést (pl.: Alapozó terápia, HRG) terápiát alkalmazó szakemberek segítségével kaphatnak a gyerekek. „Veszélyeztetettnek számít a súlyos beszédhibás gyermek, akinél felismerhető az alacsony szintű/ hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan mozgáséhség, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és a lateralitás hiányos ismerete is.” (Lakatos, 2003.) Az összképet súlyosbíthatja az, ha a beszédészlelés és beszédértés is elmarad az életkori átlagtól. A részképességzavaros gyermekekre az is jellemző lehet, hogy az óvodai foglalkozásokon is csak 1 részben, illetve rövid ideig és esetleges aktivitással vesznek részt, a nem tetsző feladathelyzetekből gyorsan kiszállnak.
A nagymozgások fejlesztése: minden motoros feladatnál a legfontosabb az ismételt gyakorlás. A feladatokat célszerű részekre bontani, és az egyes elemeket külön gyakoroltatni. Minden lépést könnyedén vezessünk be, és fokozatosan tegyük egyre nehezebbé a feladatot! A nagymozgásokat célzott testmozgásokkal fejleszthetjük, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Fokozza a hatékonyságot, ha az egymást követő foglalkozásokon azonos mozgássorokat végzünk apróbb változtatásokkal, nehezítésekkel. (Pl.: Az egyes mozgásokat megismételjük becsukott szemmel is.)
Testfogalom: a testrészek pontos ismeretét később kiegészítjük azok funkcióinak megnevezésével is. – Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. – A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon. – Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat behelyezni. – Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. – Gyurmából ember készítése – Mire való a karunk? (intés, hívás, fésülködés stb.) – Próbababa (Melyik ruha melyik testrészre illik?)
Egyensúly-gyakorlatok: az egyensúly fejlesztése leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. A gyermekek szeretnek a Body-rollba bújva gurulni, a plédbe fekve „hinta-palintát” játszani, a lelógó kötélen hintázni, a hintaszékben és a hintalovon ringatózni. A gyermekek azért végzik ezeket a mozgásokat, mert ez kellemes számukra, az idegrendszerük igényli ezt, ezért öngyógyító hatásuk is van. Ezek a mozgások ingerlik a vesztibuláris központot, és ily módon segítik az idegrendszer szerveződését, a gyermek fejlődését. Fontos feladatunk tehát: a gyermekeket megfigyelve biztosítsuk számukra a megfelelő feltételeket és eszközöket ezekhez a tevékenységekhez!
Finommotorika fejlesztése: az óvodai játéktevékenységekben nagyon sok lehetőség nyílik a finommotorika spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: gyurmázás, tépések, ragasztások, varrás, apró gyöngyök fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, babák öltöztetése, barkácsolás stb. Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Emellett a mindennapos tevékenységek is számos lehetőséget kínálnak a fejlesztésre, (pl.: öltözködés – gombolás, cipőfűzés). A tevékenységek elé vagy épp levezetésként rendszeresen iktassunk be kézlazító gyakorlatokat, amelyek oldják a görcsösséget (pl.: ujjtorna mondókával).
Forrás: Ajánlott játékok, tevékenységek alkalmazásának adaptációs lehetőségei részképességzavarral küzdő gyermekek számára
Mozgásfejlesztés babakorban
A mozgásfejlesztés kiemelkedő jelentőséggel bír a csecsemők és a kisgyermekek életében, hiszen a természet sok-sok primitív reflexszel látja el az újszülött csecsemőt, melyek egy része elengedhetetlenül szükségesek a túlélés szempontjából. Azonban a fejlődés előrehaladtával más tanult képességekre is szükség van, melyek elsajátításához létfontosságú lehet a mozgásfejlesztés pozitív hatásaira. Amennyiben ebben az érzékeny egyensúlyban zavar támad, akkor ezek a primitív reflexek nem törlődnek és megakadályozzák a következő reflexek kialakulását ezáltal akadályozva a fejlődést. Éppen ezért fontos a mozgásfejlesztés elkezdése már apró korban.
